A NAV válaszol: melyik adókedvezményt válasszam?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adóelőleg, adójóváírás vagy családi adókedvezmény? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai annak eldöntésében segítenek, hogy melyiket vegye igénybe olvasónk.

Rokkantsági járadékban részesülök és a betegségem engedte, hogy újra elhelyezkedjem, s állást is találtam. Mivel utána olvastam és mind a 3 kérvényre jogosult vagyok, de nem tudom, melyiket vegyem igénybe: az adóelőleg-személyi kedvezményt, az adójóváírást, esetleg a családi adókedvezményt?

Az adójóváírás, a családi kedvezmény és a súlyos fogyatékosság kedvezményének igénybevétele jelentősen függ a magánszemély jövedelmétől.

A döntés során fontos tudni, hogy a családi kedvezmény az összevont adóalapot (jövedelem+adóalap kiegészítés) csökkenti és amennyiben csak saját maga után kívánja ezt igénybe venni, annak havonként 62.500 forint összegű csökkentését jelenti.

Az adójóváírás a számított adót csökkenti, legfeljebb jogosultsági hónaponként 12.100 forint összegben. A teljes összeg igénybevételére az jogosult, akinek éves bérjövedelme a 2.750 ezer forintot nem haladja meg. 3.960 ezer forintos jövedelemhatárig a magánszemélynek már csak csökkentett összegű adójóváírás igénybevételére van lehetősége.

A személyi kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti havi 3.900 forint összegben.

Tekintettel arra, hogy a személyi jövedelemadót csökkentő kedvezményeket jövedelemkorlát nélkül igénybe lehet venni, az adójóváírást pedig csak a leírtak figyelembevételével, ezért a döntés során célszerűnek tűnik elsődlegesen a családi és a személyi kedvezményt érvényesíteni.

Forrás: Adózóna.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.