A nők prémiumból is kevesebbet kapnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A női munkavállalók az idén átlagosan a férfiak alapfizetésének 93 százalékával kellett beérniük, emellett bónuszaik is alacsonyabbak voltak: a hasonló munkakörben dolgozó férfiak kifizetéseinek alig felét tették ki.

A 2010-es adatok alapján még a szerződésekben rögzített – ezért a diszkriminációra kevesebb teret hagyó – alapbérek tekintetében is látható, hogy a nők fizetése kisebb mértékben, de elmarad a férfiaké mögött. A különbség felsővezetői szinteken a legkiugróbb: a nők bére alig 88 százaléka a férfiakénak. Az elmaradás a közlemény szerint még radikálisabb, ha a vezetői megítéléstől függő bónuszokat vesszük górcső alá. A nőknek juttatott teljesítmény alapú kifizetések átlagosan az erősebbik nemnek jutatott kifizetések 77 százalékát teszik ki, míg a felsővezető nőknek kifizetett összegek nem érik el a férfi kollégák juttatásainak felét sem.

Az éves szinten előre meghatározott célprémiumok vizsgálata rámutatott: a top menedzser nők esetében a vállalati politikák nem teszik lehetővé a férfiakéval azonos prémium kifizetését, ugyanis a tökéletesen teljesítő hölgyek is mindössze az erősebbik nem bónuszainak 46 százalékát kaphatják meg. Az alacsonyabb szinten dolgozó nők nagyjából a férfiak célprémiumainak 87 százalékos szintjén állnak. A felmérésből kiderül az is, hogy az adatok szerint a nők foglalkoztatottsági aránya is elmarad a férfiakétól, és az összlétszám mindössze 37 százalékát teszik ki. Ez különösen erősen jelenik meg, ha a vállalati ranglétrán felfelé haladunk, mivel a felsővezetői pozíciókban mindössze 19 százalék a nők aránya. A Hay Group felmérése a cég adatbázisában szereplő több mint 430 cég és körülbelül 250.000 munkavállaló megkérdezésével készült.

Forrás: Hírszerző.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.