A nyereményjátékok személyi jövedelemadója

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mindennapokban a nyereményjátékok számos megjelenési formájával találkozhatunk. Legkedveltebb fajtájuk, a szerencsejátékok mellett széles körben elterjedtek az olyan játékok, amelyeket interneten, televízióban, rádióban, sajtókiadványokban, üzletekben, illetve különböző termékek csomagolásán hirdetnek meg üzletpolitikai céllal. Gyakran előfordul az is, hogy vetélkedők, versenyek révén vagy nyereménybetétkönyv által jutnak nyereményhez a szerencsések. Adózási szempontból azt kell vizsgálni, hogy keletkezik-e jövedelem és adókötelezettség a nyerteseknél – olvasható az Adó Szaklapban.

1. A szerencsejátékok

1.1. A szerencsejáték fogalma

A nyereményjátékok legjellemzőbb kategóriája a szerencsejáték, melynek kereteit a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) határozza meg. Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése alapján „szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ”.

A fogalom alapján megállapítható, hogy szerencsejátéknak az a játék minősül, amelyben a részvétel tétfizetéshez kötött, a nyertes nyereményt kap, és a játékosok közül a nyertes személye túlnyomórészt véletlenszerűen kerül ki. Ha bármelyik elem a felsoroltak közül hiányzik, például, mert hiányzik a véletlenszerűség a játékból, akkor az adott játék nem minősül szerencsejátéknak.

Az Szjtv. 14. §-a értelmében a szerencsejátékok fajtái a következők:

–   a sorsolásos játék (pl. lottó),

–   a nem sorsolásos játék (pl. rulett),

–   a kaszinójáték,

–   a fogadás (pl. lóverseny),

–   a kártyajáték és

–   a távszerencsejáték.

A szerencsejátékok legnagyobb többsége kizárólag az állami adóhatóság előzetes engedélyével szervezhető. Kivételnek minősül az Szjtv. 16. §-ában foglalt feltételek szerint megszervezett sorsolásos játék (tombola). Azonban ezt a játékot is előzetesen be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Ugyancsak megjegyzést érdemel, hogy a szerencsejátékok egy részének szervezésére (például számsorsjáték) egyedül az állami játékszervező (a Szerencsejáték Zrt.) jogosult, más részének szervezése pedig koncesszióhoz kötött (például a kaszinójáték). Az itt felsorolt szabályok megsértésével – jellemzően tehát engedély nélkül – szervezett tiltott szerencsejátékok esetén a szerencsejáték szervezőjét szabálysértési vagy akár büntetőjogi felelősség terheli.

A szerencsejátékok adóztatása kétféleképpen történik. A szerencsejáték szervezőjének egyrészt játékadó-fizetési kötelezettsége van (az Szjtv. 32–35. §-aiban foglaltak szerint), másrészt a szerencsejátékból származó juttatást bizonyos esetekben személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség is terheli. A játékadó kvázi a szerencsejáték szervezésének jogáért, lehetőségéért fizetett, a szerencsejáték szervezőjét saját személyében terhelő és jellemzően a tiszta játékbevétel után fizetett adó, míg a szerencsejátékból és ajándéksorsolásból származó nyeremény személyi jövedelemadója gyakorlatilag a magánszemély jövedelmének közterhe, függetlenül attól, hogy e jövedelemtípus után az adó megállapításával, levonásával, befizetésével és bevallásával kapcsolatos adókötelezettség kizárólag a szerencsejáték szervezőjét terheli.

1.2. A szerencsejátékból származó jövedelem adózása

A szerencsejátékból származó nyeremény adókötelezettségére vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 76. §-a tartalmazza.

Az Szja tv. 76. § (1) bekezdése alapján a nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

Az adóköteles nyeremény adókötelezettsége eltér a pénzbeli és nem pénzbeli nyeremények esetén. Pénzbeli nyeremény esetén az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia és befizetnie [Szja tv. 76. § (2) bekezdés]. Így az állam akkor is hozzájut a személyi jövedelemadóból származó bevételhez, ha hosszabb ideig nincs olyan személy, aki például a lottó főnyereményt megnyerné. Ugyanis a szerencsejáték szervezőjének minden héten, az adott héten képzett nyereményalappal, nem pedig az adott héten ténylegesen kifizetett lottónyeremény összegével kapcsolatban keletkezik adókötelezettsége, természetesen azzal, hogy a kapcsolódó adókötelezettségének havi rendszerességgel kell eleget tennie.

Abban az esetben, ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték (például tárgynyeremény vagy szolgáltatás), akkor a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese [Szja tv. 76. § (3) bekezdés].

Az adó mértéke pénz és nem pénz nyeremény esetén is az adóalap 16 százaléka. Tehát ezen nyeremények után csak a kifizetőnek (a játék szervezőjének) keletkezik adókötelezettsége, a magánszemélynek nem.

Amennyiben a szerencsejáték tiltott szerencsejátéknak minősül, úgy, függetlenül attól, hogy ez a tevékenység jogellenes, mivel az Szja tv. 1. § (3) bekezdése alapján a magánszemély minden jövedelme adóköteles, így eltérő szabályok hiányában a tiltott szerencsejátékból származó jövedelmek után is meg kell fizetni a közterheket. Ugyanakkor a nyereményből származó jövedelem adókötelezettségéről szóló Szja tv. 76. §-a az e szakasz alá tartozó szerencsejátékfajtákat részletesen felsorolja; azonban nem mondja ki, hogy általában a szerencsejátékból származó jövedelem e szakasz hatálya alá tartozna. Így a tiltott szerencsejáték – mely az Szja tv. 76. §-ában nem kerül felsorolásra – nem nyereményként, hanem a törvény általános szabályai szerint válik adókötelessé. Ez az értelmezés áll összhangban az Szja tv. 1. § (4) bekezdésében foglalt alapelvvel, miszerint az általánostól eltérő, kedvezőbb szabály alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet valósítsa meg az eltérő szabály, kedvezmény célját, és ez tiltott szerencsejátékok esetén egyértelműen nem teljesül. Mindebből az következik, hogy a tiltott szerencsejátékból származó jövedelem az összevont adóalap részeként válik adóztathatóvá. A 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jövedelmet 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli, melyet a kifizetőnek, kifizető hiányában a magánszemélynek kell megállapítania, bevallania és befizetnie.

A külföldön szervezett szerencsejátékok azért speciális helyzetűek, mivel az is eldöntendő kérdés, hogy melyik állam jogosult az adott jövedelmet adóztatni. A szerencsejátékot a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények külön nem nevesítik, így ez a jövedelem az egyezmények minden egyéb jövedelemről szóló cikkének hatálya alá tartozik. E cikk szerint az ilyen jövedelem kizárólag a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, azaz magyar illetőségű – jellemzően magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező – magánszemélyek esetében Magyarországon. A magyarországi adókötelezettség szempontjából lényeges, hogy az Szjtv. hatálya csak a belföldön szervezett szerencsejátékokra terjed ki, így a külföldön szervezett szerencsejátékok nem tartoznak az Szjtv. hatálya alá. Ebből következően az Szja tv. 76. §-ának az általánosnál kedvezőbb szabályai sem alkalmazhatóak, azaz a külföldön szervezett szerencsejátékból származó jövedelmek is az előző bekezdésben leírtak szerint válnak adókötelessé.

1.3. Engedélyhez kötött sorsolásos játék

Az Szja tv. 76. § (1) bekezdése az engedélyhez kötött sorsolásos játék címén kapott bevétel egészét jövedelemként nevesíti. A sorsolásos játék olyan szerencsejáték, amelyben a szerencsejáték-szervező a játékosnak pénzfizetés fejében vagyoni ellenszolgáltatást helyez kilátásba meghatározott szám, számsor, jel, ábra stb. (szám) eltalálása vagy nyerésre jogosító érvényes befizetési bizonylat, szelvény, jegy, tanúsítvány (sorsjegy) kihúzása esetén. A nyerés vagy vesztés kizárólag a szám nyilvános húzásának, vagy a sorsjegy azonosítására alkalmas más módszernek (sorsolás) az eredményétől függ.

Az Szjtv. 20. §-a alapján az engedélyhez kötött sorsolásos játék lehet

–   sorsjáték,

–   számsorsjáték, illetve

–   egyéb sorsolásos játék.

Megjegyzendő azonban, hogy a sorsjátékból származó nyeremény – mint azt a későbbiekben kiemeljük –nem minősül a magánszemély jövedelemének.

A számsorsjáték az a rendezvény, amelynek keretében a szerencsejáték-szervező köteles a meghatározott pénzösszegért megvásárolt sorsjegy birtokosának előre meghatározott nyereményt adni, ha a sorsjegy számsorában megjelölt egy vagy több szám azonos a nyilvános sorsoláson kihúzott számmal. A számsorsjáték klasszikus formái a különböző lottójátékok. Egyéb sorsolásos játék pedig például a joker vagy a bingó.

1.4. Ajándéksorsolás

Kiemelendő, hogy az Szja tv. 76. §-a alapján adóköteles az ajándéksorsolás, melynek tartalmi kereteit az Szjtv. 23. §-a határozza meg. Eszerint „aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót (ajándéksorsolás), amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni.”

Az ajándéksorsolás tehát engedély nélkül rendezhető és bonyolítható le, amennyiben az Szjtv. szerintifeltételek megvalósulnak, így

–   a sorsolás szervezője áruk, szolgáltatások értékesítését végzi;

–   a játékban csak termék, illetve szolgáltatás vásárlója vehet részt;

–   a vásárló a vásárláskor vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson;

–   nyilvános húzás útján történik a nyertes kiválasztása; valamint

–   a nyeremény nem lehet pénz.

Megállapítható tehát, hogy bármely, az előző pontban felsorolt feltétel hiányában a játék nem tekinthető ajándéksorsolásnak. Így például, ha egy játékban való részvételnek nem feltétele a vásárlás, akkor az a játék nem ajándéksorsolás, vagy ha például egy új termék bemutatóján részt vevő személyek között kerül ajándék kisorsolásra, ez a juttatás nem az ajándéksorsolásra vonatkozó szabályok szerint minősül.

Egy másik lényeges feltétele az ajándéksorsolásnak, hogy a nyertest ténylegesen létező sorsjegy kihúzása útján válasszák ki. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy az ajándéksorolás kötelező tartalmi elemei közé tartozik az, hogy maga a kapott sorsjegy kerüljön nyilvános kihúzásra, azaz ez a játék távközlési eszközök alkalmazásával nem bonyolítható le (KGD2007. 177). Így például egy SMS- vagy internetalapú regisztráció nem helyettesíti a sorsjegy szerepét.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

Kiemelendő azonban, hogy az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet 87. § 7. pontja kimondja, hogy „az Szjtv. 23. § (2) bekezdése tekintetében a forgalomban lévő bankjegy és pénzérme” minősül pénznyereménynek. E szabály alapján nem kifogásolható az, ha az ajándéksorsolás keretében például meghatározott összeggel feltöltött bankkártyát – azaz pénzhelyettesítő eszközt, de nem készpénzt – sorsolnak ki, vagy a nyereményt banki átutalással biztosítják.

A fentiek alapján kiemelendő tehát, hogy akár egy apró elem megváltoztatása az ajándéksorsolás eljárási menetében azt eredményezheti, hogy az nem tartozik az Szjtv. hatálya alá.

1.5. Fogadásból származó nyeremény

A fogadási esemény az Szjtv. alapján az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. Fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. A fogadási játékra klasszikus példa a totó.

1.6. Jövedelemnek nem számító nyeremények

Általánosságban elmondható, hogy az itt felsorolt esetekben a nyereményből az adó levonása gyakorlatilag megoldhatatlan, vagy rendkívül nehézkes lenne, ezért a szerencsejáték szervezőjének ezen szerencsejátékok után játékadó-fizetési kötelezettsége van az Szjtv. 32–35. §-ai alapján.

Több szerencsejátékot – mint például a fogadást, a számsorsjátékot és az egyéb sorsolásos játékot – a játékadó és a nyeremény után fizetendő személyi jövedelemadó egyaránt terheli. Ebben az esetben tehát a játékadó kiegészíti az Szja tv. szerinti adóztatást.

Az Szja tv. 76. § (4) bekezdése értelmében nem számít jövedelemnek

–   a jogszerűen szervezett, az Szjtv. alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból,

–   a sorsjátékból,

–   a játékkaszinóból,

–   a bukmékeri rendszerű fogadásból,

–   a lóversenyfogadásból,

–   bingójátékból,

–   a kártyateremben szervezett kártyajátékból, valamint

–   a távszerencsejátékból

származó nyeremény.

Ezen jövedelmek közül az engedélyhez nem kötött sorsolásos játék meghatározása magyarázandó, melyet a hétköznapokban tombolának nevezünk. Az Szjtv. 16. §-a alapján nem kell az állami adóhatóság engedélye a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játékhoz, ha a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelenlévők között árusítják;

–   a kibocsátott sorsjegyek száma az 5 ezer darabot vagy összes értéke az 500 ezer forintot nem haladja meg; és

–   a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke vagy a kisorsolásra kerülő pénzösszeg a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80 százalékát meghaladja.

 

 

PÉLDA

Egy vadászbál szervezői a rendezvényen résztvevők számára eladnak 1500 darab 300 forintos tombolaszelvényt, amelyből így 450 ezer forint bevétel keletkezik. A nyeremények különböző ajándékcsomagok, borok, illetve apró ajándéktárgyak, amelyeknek az összértéke 400 ezer forint.

Tekintettel arra, hogy az említett tombola megfelel az Szjtv. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak, (5 ezer darab alatt van az értékesített szelvények száma, az 500 ezer forintot nem haladja meg az értékesítésből származó bevétel, és a nyeremények összértéke a bevétel 80 százalékát, azaz a 360 ezer forintot meghaladja), ezért engedélyhez nem kötött sorsolásos játéknak minősül, amelynek nyereményeit nem terheli személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.

1.7. Online szerencsejátékok

Kiemelést érdemel az elterjedőben lévő online szerencsejátékokból származó jövedelmek személyi jövedelemadó-kötelezettségének meghatározása. Az Szja tv. 76. § (4) bekezdése értelmében nem számít jövedelemnek – többek között – a jogszerűen szervezett távszerencsejátékból származó nyeremény. Távszerencsejáték (online szerencsejáték) szervezéséhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Jelenleg a Szerencsejáték Zrt. kapott ilyen engedélyt a „tippmix.pro” elnevezésű játékhoz. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a magánszemélynek az említett játékból származik nyereménye, akkor az – összeghatártól függetlenül – adómentesnek minősül.

Minden más internetes szerencsejátékból – így a külföldi online fogadásból vagy tiltott szerencsejátékból – szerzett nyeremény esetében a magánszemélynek az Szja tv. alapján összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezik.

Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez köthető – például pókerjáték –, akkor a magánszemélynek önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik.

Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez nem köthető – például sportfogadás esetén –, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy a bevételt és költségeket ügyletenként (fogadásonként) kell elszámolni, tehát például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben.

Amennyiben a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik –, akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 16 százalékos személyi jövedelemadó-előleget és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a szerzés negyedévét követő hónap 12. napjáig. Miután egyéb jövedelem esetén az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély a kötelezett és azt költségként nem számolhatja el, azt számára nem térítik meg, ezért az Szja tv. 29. §-a alapján az adóelőleg – és az egészségügyi hozzájárulás – alapja a jövedelem 78 százaléka.

Ha a nyeremény juttatója kifizető, úgy neki kell megállapítania, levonnia és megfizetnie a személyi jövedelemadót, illetve az egészségügyi hozzájárulást, és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére.

A nyereményt a tárgyévről szóló, adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban kell bevallani.

2. Egyéb nyereményjátékok

Az alábbiakban bemutatott juttatási formák nem minősülnek az előzőekben bemutatott szerencsejátékoknak, azonban a nyeremény megszerzése ezeknél a fajta juttatásoknál is jelentősen függhet a szerencsétől. Egységes fogalom-, illetve kategória-meghatározás nehezen adható e juttatásoknak, esetükben az vizsgálandó, hogy egy adott nyeremény az Szja tv. értelmében milyen adókötelezettség alá sorolandó (például üzletpolitikai célból szervezett nyereményjáték, vetélkedő, verseny), melyet számos körülmény befolyásolhat.

Az Adó szaklap 2015/11. számában megjelent dr. Kiss Zoltán által jegyzett cikkből kiderül minden az egyéb nyereményjátékokról, így a reklámajándékokról és más reklámcélú ajándékok adózási szabályairól is.

---