A nyugdíj és a fizetés értéke is csökkenhet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jövő évi reálbér-növekedés és szja-csökkenés elmaradása együttesen azt jelenti, hogy kismértékben a fizetések és a nyugdíjak is veszítenek értékükből, vagyis a válságot mindenki érezheti a zsebén. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén az sem derült ki, mekkora emelés kellene a reálbérek szinten tartásához.

Változik a jövő évi költségvetéshez tartózó növekedési, inflációs, és béralakulási mutató – közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden az Országos Érdekegyeztetési Tanács (OÉT) tagjaival folytatott konzultáció után.

Gyurcsány lenne a válság ura A kormány most azzal számol, hogy a korábbinál kisebb növekedés kisebb inflációval jár együtt, miközben a bérjövedelmek az inflációval egyező mértékben emelkednek – mondta a miniszterelnök, aki szerint „”fontos, hogy egyezség jöjjön létre a nemzeti csúcson az azonnali lépésekről, majd a 2009. évről”” – tudósít a távirati iroda.

Új számok jönnek

A kormány a hétfőn visszavont büdzsétervet 3 százalékos GDP-bővülés és 4,3 százalékos infláció figyelembevételével állította össze.

Veres János pénzügyminiszter az MR1-nek kedden adott interjúban azt mondta, hogy a módosított tervezetben ennél „számottevően alacsonyabb” növekedéssel számolnak majd; elemzők most 1-1,5 százalékos 2009-es GDP-növekedést valószínűsítenek. Az inflációra viszont jó hatással van a válság, a Takarékbank legfrissebb prognózisa szerint a jövő év végére már elérhető a jegybank középtávú inflációs célja, a 3 százalékos éves pénzromlási ütem. Ez az év egészére 3,5-4 százalékos inflációs rátát valószínűsít.

Vita lesz valószínűleg arról is, hogy mekkora nominális emelés szükséges a reálbérek szinten tartásához, hiszen az adórendszer torzító hatása miatt az inflációval megegyező béremelés reálbércsökkenést jelent a keresetek vásárlóértékét tekintve – mondta Pataky Péter a FigyelőNetnek, aki az MSZOSZ képviseletében vett részt az OÉT ülésén. A szakszervezetek nem tettek le a reálbér-növekedésről, reálbércsökkentést – amit a munkaadók kívánnak – semmiképp nem fogadnak el – tette hozzá.

A kormányzat korábban, a válság látványos eszkalálódása előtt, 4,3 százalékos infláció mellett 6 százalékos nominális bérnövekedést javasolt, s így beszélt 1-2 százalékos reálbérnövekedésről.

Ha egy dolgozó havi bruttó 100 ezer forintos bérét bruttó 106 ezer forintra emelik, akkor a nettó bére bizony csak 4,9 százalékkal emelkedik, tehát csak 0,6 százalékkal emelkedik a nettó reálbére. Egy 110 ezer forintos bruttó fizetés 6 százalékos emelésénél a nettó bér már csak 4,5 százalékkal emelkedik.

Mindenki viszi a terhet

A legrosszabbul persze azok járnak, akik éppen sávhatárt ugranak át, az évi bruttó 1,7 millió forintot keresőnek a 6 százalékos emelésből csak 3,2 százaléknyi érkezik meg a zsebébe.

Az adótörvények visszavonása bizonyos értelemben a lakosság számára relatív adóemelést jelent, mert nem pusztán elmarad a 1,7 millióról 2 millióra történő sáveltolás, de elmarad a sávhatár inflációval történő megemelése is.

Az elmúlt évektől eltérően most a nyugdíjasokat is sújtaná a költségvetési szigor. Hazánkban a nyugdíjemelés mértéke ugyanis a svájci indexálás szerint az éves gazdasági növekedés és az infláció számtani közepe, ami a mostani prognózisok szerint 2,25-2,75 százalék, így a nyugdíjak reálértéke jövőre több mint 1 százalékkal csökken.

Forrás: Figyelőnet

---