A nyugdíjas munkavállaló is rendelkezhet az adójáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyugdíjasok munkabéréből az idén már csak személyi jövedelemadó-előleget vontak le és fizettek be a NAV-hoz munkáltatók, de még ennek egy része is visszakapható.

A személyi jövedelemadó törvény lehetővé teszi, hogy az, aki még önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási befizetésekre fordítja megtakarított pénzét, az összevont adóalapja adójából minden évben visszakaphatja az adott évi befizetések 20 százalékát, együttvéve akár 280 ezer forintot.

Csakhogy ehhez 1 millió 400 ezer forintról kellene átmenetileg meghatározott ideig lemondani, amit nem mindenki tud – különösen, ha nyugdíjas – megengedni magának. Viszont az okos előrelátással önkéntes önsegélyező és egészségpénztárba történő 750 ezer forint befizetés esetén nem kell évekig várni, mert a tag által befizetett összeg és a 150 ezer forint visszakapott adó azonnal, illetve egyes szolgáltatások esetében 120, 180 nap múlva széleskörűen adómentesen felhasználható nem csak a pénztártag, hanem hozzátartozóinak egészségügyi kiadásaira és egyéb önsegélyező jellegű szolgáltatásokra. Ezt a lehetőséget különösen olyan többgyerekes családokban érdemes kihasználni, ahol a családi kedvezmény következtében a szülőknek már nincs, de a nagymamának/nagypapának van visszaigényelhető adója.

Ahhoz, hogy már a 2019-ben levont személyi jövedelemadóból is visszakapható legyen a befizetett összeg 20 százaléka (legfeljebb 150 ezer forint), a nagyinak (ha még nem tag) gyorsan be kell lépnie valamelyik önkéntes önsegélyező és egészségpénztárba, a befizetésnek pedig december 31-éig meg kell történnie.

Mire használható fel a tag által befizetett összeg és a visszakapott adó?

Az egészségpénztári szolgáltatások körében lehetőség van
• a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, vagy helyettesítésére;
• otthoni gondozás támogatására;
• gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatására;
• látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás támogatására (így példásul a Braille írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek, hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatására);
• mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatására (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése);
• a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatására;
• a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatására;
• a pénztártag kieső jövedelemének teljes vagy részbeni pótlására;
• hátramaradottak segélyezésére a pénztártag halála esetén;
• gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlásának támogatására;
• egészségbiztosítások (betegség biztosítások) díjának kifizetésére.

Az önsegélyző szolgáltatást nyújtó pénztárak a következő ellátásokat biztosíthatják:
• gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;
• munkanélküliségi ellátások;
• tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
• betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
• hátramaradottak segélyezése halál esetén;
• nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
• gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
• közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása;
• lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása;
• otthoni gondozás;
• idősgondozás támogatása, így gondozási, ápolási intézményben való elhelyezés napi vagy havi díjának támogatása.

Az egyéni számlán lévő összeg idő-korlátozás nélkül felhasználható és örökölhető.

Ráadásul az egészségpénztárban, önsegélyező pénztárban az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből
• az elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,
• az önkéntes pénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatásra az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka

a 150 ezer forintos keretben szintén visszakapható az adóból.


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.