A promóció és az szja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részleteiben meg kell vizsgálni az adott promóciót annak eldöntéséhez, van-e szja vonzata.

A promóció lényege a vevők vásárlásra való ösztönzése. A promóciókat tehát üzletpolitikai célból szervezik a cégek. A promóció mindazon eszközök, módszerek, rendezvények gyűjtőfogalma, amelyek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy a promotált terméket vagy szolgáltatást próbálják ki, vásárolják meg.

A promóció eszközei például a

• termékbemutatás
• kóstoltatás
• vevői verseny (nyereményjáték, vetélkedő)
• kuponok
• árkedvezmény
• áruminta
• reklámajándék
• levásárolható pénzvisszatérítés
• törzsvásárlói kedvezmény, hűségprogram, stb.

Népszerűsítjük a termékünket vagy a szolgáltatásunkat a forgalom (árbevétel) növelése érdekében. A promóciók rengeteg fajtája szükségessé teszi, hogy minden egyes ügyletet külön-külön vizsgáljunk a juttatásban részesülő magánszemély vagy a kifizető adókötelezettségének szempontjából.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1.§-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, – például az adóból kedvezményt, vagy adómentességet – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, az szja törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem.

Annak érdekében, hogy meghatározható legyen az adott promóció adókötelezettsége, részleteiben meg kell vizsgálni az akciók, nyereményjátékok, stb. szabályait, szervezésük körülményeit, feltételeit, illetve azt, hogy milyen juttatást kapnak a magánszemélyek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerint adómentes a kifizető, vagy a kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által

a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és nem a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára adott

aa) árengedmény,

ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az – megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;

b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta, azzal, hogy árumintának minősül a képviselt termék olyan jellemző kisebb része vagy mennyisége, amely kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas.

Az adómentesség feltételei tehát a következők, mivel a juttatásnak

• vásárláshoz kötöttnek kell lennie,
• üzletpolitikai, reklám célt kell megvalósítania,
• a magánszemélyek széles körében nyilvánosan kell meghirdetni egy kampány keretében,
• a magánszemélynek adott vagyoni értéknek, árengedménynek, visszatérítésnek, vagy más kedvezmény formájában adott juttatásnak kell lennie,
• nem lehet verseny, vetélkedő, illetve ajándéksorsolás sem.

Ha valamelyik feltétel nem teljesül, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Ez nem csak az üzletpolitikai célú juttatás, hanem az áruminta esetében is így van.

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Vannak azonban olyan promóciók is, melyek a szerencsejáték törvény szerint nem minősíthetők szerencsejátéknak, vagy ajándéksorsolásnak, vagy üzleti ajándéknak, vagy üzletpolitikai célú ajándéknak. Ilyenkor a személyi jövedelemadóról szóló törvény 70.§ (3) bekezdésének d) pontját kell figyelembe venni, mely szerint ezek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. Ennek alapján a juttatás nyújtója lesz az adókötelezett.

Jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. Az adó mértéke 15%. 

---