A rendes szabadság és a munkaszüneti nap


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei esztendőből már nincs sok hátra, és az év lezárásakor el kell számolni a szabadságokkal is. Mi lesz akkor, ha a kelleténél több kolléga óhajtana egyszerre szabadságra menni? Ugyanakkor lehet, hogy a cégnél az év utolsó hete sem telik pihenéssel, mert a foglalkoztató munkaszüneti napokon is üzemel. Hogyan szilveszterezhet, aki munkaidő-beosztása szerint újév napján már dolgozik? Ezekre a kérdésekre találunk választ az Adó-Tb Kalauz 2009/12. számában megjelent cikkben.

A szabadságot az esedékességének az évében kell kiadni. A munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, ellentétben a köznyelvvel azonban, a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltatónak kell kiadnia. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató határozza meg. Ezt az időpontot azonban a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Azaz, ha a törvény betűje szerint járnak el, novemberben tisztázni kell, ki, mikor és hány munkanapra távozik szabadságra. A tervek persze néha megalapozatlanok, éppen ezért az időpont rendkívül indokolt esetben megváltoztatható, de a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit meg kell téríteni. A törvényszövegben ezzel kapcsolatban nincs határidő, az együttműködés törvényes kötelezettsége alapján az illetékes jogkörgyakorlónak, amint rájött, hogy nem adható ki a szabadság, mindezt haladéktalanul jeleznie kell a munkavállaló felé. Aki benyújthatja a számlát, például egy befizetett társasutazás lemondásának költségeit munkáltatójának kell majd részére megtérítenie.

A szabadság átvitele a következő évre
A szabadság tárgyéven túli kiadására csak igen korlátozott keretek között van mód – e szabály betartását vizsgálja a munkaügyi ellenőrzés is. Az Mt. 134. § (3) bekezdése egy olyan mondattal indul, melyet először 2009/2010 fordulóján lehet majd alkalmazni. Az újdonság: az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama – az esedékesség évében történő megkezdése esetén – a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. Ha például a munkavállalónak karácsony előtt néhány nappal kiadták a szabadságát, egészen az újév első hetének végéig, a január első hetére eső, legfeljebb öt munkanap szabadságot úgy kell elszámolni, mintha azt még az esedékesség évében, 2009-ben biztosította volna a munkáltató. Persze csak akkor, ha legalább ilyen mértékű szabadság megmaradt az óévből.

A fenti kivételen túlmenően a munkáltató a szabadságot kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig adhatja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet, azaz liberálisabb szabályokat sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem rögzíthet. Még akkor sem, ha például a munkavállaló egész 2009-es szabadságát 2010-ben szeretné igénybe venni egy valóban nagy utazáshoz. Az Mt. szigorú: legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni.

Az Mt. 134. §(9)–(10) bekezdése a fenti két kivétel alkalmazásához magyarázó szabályokat is fűz. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná. Magyarán „alapjáraton” nem szervezhető meg úgy a munkáltató éves működése, hogy a szabadság egy részét majd jövőre adjuk ki. Előre nem tervezhető körülmény szükséges – például egy novemberi, vissza nem utasítható páratlan megrendelés. Ha viszont ez a megrendelés például fél évvel korábban érkezik, a munkáltató már alappal nem takaródzhat a kivételesen fontos gazdasági érdekeivel. A másik említett értelmező rendelkezés szerint ugyanis a rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot – a gazdasági érdeke sérelme nélkül – kiadhatta volna.

A munkáltatóműködési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok lehet manapság a fenyegető H1N1 vírus. Egy tavaszi járványra viszont már nem hivatkozhat a munkáltató, hiszen ahogyan a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállásakor, ugyanúgy ebben az esetben is a szabadságot az év hátralévő részében kiadhatja.

Dr. Horváth István cikke részletesen foglalkozik a munkavállalói kérések teljesítésével, az elfogadott kérelem visszavonásával, a jóváhagyott szabadság visszavonásához szükséges szempontokkal, a szabadság kiadásával egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, illetve, hogy ki dolgozhat karácsonykor és újév napján.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.