A rokkantsági nyugdíj melletti kereset szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvény értelmében 2009. július 1-től maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha azonban nem keres többet a minimálbérnél, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

A rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása mellett soha nem dolgozhattak korlátlanul. A 2008 előtti szabályozás szerint a rokkantsági nyugdíjat akkor lehetett folyósítani, ha a rokkant nem dolgozott rendszeresen, vagy keresete legalább 20 százalékkal kevesebb volt a megrokkanás előttinél – áll a szociális és munkaügyi tárca tájékoztatójában. A rokkantak általában a megrokkanás előttinél rövidebb munkaidőben dolgoztak, ez nem minősült rendszeres munkavégzésnek, így a keresetük alakulását már nem kellett vizsgálni.

2008-tól az új megállapítású, 2009-től minden öregségi nyugdíjkorhatár alatti III. rokkantsági csoportba tartozó rokkant kereseti szabálya megváltozott. A kereseti korlátot a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresethez kell hasonlítani, mert így mérhető, hogy a rokkant személy az egészségkárosodás miatt a korábbinál alacsonyabb teljesítményre képes, alacsonyabb összeget tud keresni.

Az I. rokkantsági csoportba tartozók mások ápolására szorulnak, a II. csoportba tartozók önellátók, de munkavégzésre nem alkalmasak, a III. csoportba tartozók munkavégző képessége csökkent a korábbi munkavégző képességükhöz viszonyítva. A kereseti korlát az I. és a II. rokkantsági csoportba tartozókra nem vonatkozik.
2009. július 1-jével az érintett rokkant személyek és foglalkoztatóik számára egyszerűbb szabályozás lépett hatályba. A rokkantsági nyugdíjat a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell, és nem lehet megszüntetni, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre az új szabályozás nem vonatkozik, vagyis esetükben továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának – az időközi emelésekkel növelt – összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 5.

Az önkéntes tevékenység korlátai

Ismertetjük a közérdekű önkéntes tevékenység szabályozását, a tevékenység korlátait, és elmondjuk, mi lehet ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás.

2024. június 5.

Adó Online Podcast: ezek az adóhatóság 2024-es ellenőrzési tervei

Podcastunk legfrissebb epizódjában a NAV idei ellenőrzési tervét ismerteti és értelmezi dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője. Szó esik az adóhatóság kockázat- és magatartás-elemzési módszereiről, az ellenőrzésre hívott adózók kiválasztásáról, és arról, idén kikre fog különös figyelmet fordítani a NAV.

2024. június 4.

Megnevelte a szoftverkód-kereskedőt a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan ellenőrzi a különböző portálokon, közösségi oldalakon kereskedőket. A gyanús, ületszerűnek tűnő profilok mögötti eladók online próbavásárlásra és helyszíni ellenőrzésre is számíthatnak. Így bukott le Hevesben egy szoftverkódokkal feketéző eladó is, aki a revízió hatására végül nemcsak az adószámot váltotta ki, hanem azóta előre, már a hirdetéseiben kéri a vevői adatokat a számlához – olvasható a NAV közleményében.