A rokkantsági nyugdíj melletti kereset szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) egyes rendelkezéseit módosító 2009. évi LVI. törvény értelmében 2009. július 1-től maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha azonban nem keres többet a minimálbérnél, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

A rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjuk folyósítása mellett soha nem dolgozhattak korlátlanul. A 2008 előtti szabályozás szerint a rokkantsági nyugdíjat akkor lehetett folyósítani, ha a rokkant nem dolgozott rendszeresen, vagy keresete legalább 20 százalékkal kevesebb volt a megrokkanás előttinél – áll a szociális és munkaügyi tárca tájékoztatójában. A rokkantak általában a megrokkanás előttinél rövidebb munkaidőben dolgoztak, ez nem minősült rendszeres munkavégzésnek, így a keresetük alakulását már nem kellett vizsgálni.

2008-tól az új megállapítású, 2009-től minden öregségi nyugdíjkorhatár alatti III. rokkantsági csoportba tartozó rokkant kereseti szabálya megváltozott. A kereseti korlátot a rokkantsági nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresethez kell hasonlítani, mert így mérhető, hogy a rokkant személy az egészségkárosodás miatt a korábbinál alacsonyabb teljesítményre képes, alacsonyabb összeget tud keresni.

Az I. rokkantsági csoportba tartozók mások ápolására szorulnak, a II. csoportba tartozók önellátók, de munkavégzésre nem alkalmasak, a III. csoportba tartozók munkavégző képessége csökkent a korábbi munkavégző képességükhöz viszonyítva. A kereseti korlát az I. és a II. rokkantsági csoportba tartozókra nem vonatkozik.
2009. július 1-jével az érintett rokkant személyek és foglalkoztatóik számára egyszerűbb szabályozás lépett hatályba. A rokkantsági nyugdíjat a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy részére mindaddig folyósítani kell, és nem lehet megszüntetni, amíg az érintett bruttó keresetének előző hat havi átlaga a rokkantsági nyugdíja kétszeresét meg nem haladja. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

A rehabilitációs járadékban részesülő személyekre az új szabályozás nem vonatkozik, vagyis esetükben továbbra is az ellátás alapját képező átlagkereset 90 százalékának – az időközi emelésekkel növelt – összegéhez kell a keresőfoglalkozásból származó egyéni járulékokkal és személyi jövedelemadóval csökkentett hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetek átlagát viszonyítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Ismételt adóellenőrzés

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) lehetővé teszi az adózó számára, hogy ő maga kérje az ellenőrzés megismétlését, ha álláspontja szerint az általa feltárt új tények, körülmények a korábbi ellenőrzés eredményét megváltoztatnák.