Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Szja-törvény alapján az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2011. január 1-től súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül [Szja. tv. 40. § (2) bekezdés].
Ezen időpontot megelőzően súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenvedőnek minősül, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül [Szja. tv. 3. § 26. pont].
Az adókedvezményt azokra a hónapokra lehet érvényesíteni az igazolás alapján, amelyekben a súlyos fogyatékosság legalább egy napig fennállt.
A súlyos fogyatékosság eseteit a 2010. január 1-től hatályos, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) Kormányrendelet, valamint a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29.) EüM rendelet határozza meg.
Az új szabályozás szerint a fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására kizárólag szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa jogosult. A háziorvosa csak az említett szakambulancia, kórházi szakorvosi dokumentáció alapján állíthat ki kedvezményre jogosító igazolást.
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalmát a fenti EüM rendelet melléklete tartalmazza.
A súlyos fogyatékosság különböző eseteit 2009. december 31-ig a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet, a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet és a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet határozta meg, a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet pedig a rokkantsági járadékról rendelkezik.
A NAV közleménye felhívja a figyelmet, hogy 15/1990 (IV.23) SZEM rendelet 2010. január 1-től hatályát vesztette.
Annak az orvosi szakkérdésnek az eldöntése, hogy a levelében leírt betegség megfelel-e a jogszabály rendelkezésben felsorolt betegségeknek illetve állapotnak, nem tartozik az adóhatóság feladatkörébe.
A kedvezményt igazolás alapján lehet igénybe venni. Akinek az állapota végleges, elegendő egyszer igazolnia – akár utólag is – ezt a tényt. Fontos azonban, hogy a súlyos fogyatékosság minősítésére kiadott igazolás csakis abban az esetben jogosít adókedvezményre, amennyiben tartalmazza a 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet 2. számú melléklet, illetve a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet melléklet szerinti adatokat, továbbá az igazolást a rendeletben meghatározott orvos adja ki.
Amennyiben az igazolás kiállítására jogosult megállapítja, hogy a betegsége szerepel a 2010. január 1. napjától hatályos Kormányrendeletben felsorolt betegségek között, valamint a 2009. december 31. napjáig hatályos SZEM rendeletben szereplő betegségek között is, akkor a súlyosan fogyatékos állapot fennáll.
Amennyiben a betegség a korábbi évekről igazolható, illetőleg a kedvezmény érvényesítésének egyéb feltételei is fennállnak, akkor elévülési időn belül a korábbi évek adóbevallásainak önellenőrzésével vehető igénybe a kedvezmény.
Önellenőrzési nyomtatványként az eredeti személyi jövedelemadó bevallás szolgál (2008. évre a 0853, 2009. évre a 0953, 2010. évre a 1053 számú 2011. évre a 1153, 2012 évre a 1253 számú nyomtatvány). A nyomtatványok letölthetők innen, a Nyomtatványkitöltő programok / Nyomtatványkitöltő programok elérési útvonalon.
| Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés |
|---|
|
Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét. |
Az adott évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallás a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetőleg a háziorvos által kiadott igazolással együtt 5 évig, illetve az adó-megállapításhoz való jog elévülésére nyitva álló határidőig megőrizendő. Az igazolást az adóhivatalnak nem kell megküldeni, az önellenőrzési bevalláshoz sem kell mellékelni – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
