A számlagyárak áldozatai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élet a számlagyárak között, avagy vigyázat, csalók! Ki fizeti meg az elcsalt adómilliárdokat? Az Európai Unióban a be nem szedett áfa nagyságrendileg 134 milliárd euró volt 2019-ben. Ennek jelentős része az áfakijátszásokra vezethető vissza. A Magyarországra eső rész 1 483 millió euró, vagyis közel 500 milliárd forint volt. De ki fizeti meg az elcsalt áfát és hogyan működnek a számlagyárak? Hogyan előzhetjük meg az áldozattá válást?

Havonta kapcsol le látványos rajtaütések keretében újabb számlagyáros bűnbandákat a NAV: kommandósok veszik őrizetbe a gyanúsítottakat, ingatlanokat, luxuscikkeket foglalnak le, bankszámlát zárolnak nagy értékben, amit büntetőeljárás követ, rendszerint bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt. Arról azonban már keveset hallani, hogy a csalók által eltűntetett pénzt legtöbbször a jogszerűen működő vállalkozásoknak kell befizetniük a költségvetés felé. A gazdaság minden területén komoly probléma az áfakijátszására szakosodott céghálók jelenléte. Az idén lekapcsolt számlagyárak mobiltelefon-kereskedelemben, építőiparban, szoftverfejlesztésben, reklám- és marketingszolgáltatásban, nemzetközi árukereskedelemben, vagyonvédelemben és őrzés-védésben utaztak.

Annak ellenére, hogy a NAV láthatóan aktív a számlagyárak felszámolásában, mégis sok van belőlük. Működésük az óvatlan vállalkozások becsapására irányul, ugyanis azt a pénzt teszik zsebre, amit az üzleti partnereiktől áfa címén beszednek és nem fizetnek be a költségvetés felé. Az óvatlan vállalkozásokat akkor éri utol a kár, amikor a számlagyáraktól befogadott számlák alapján vissza akarnák igényelni az áfát, azonban a NAV ezt megtagadja.

Kitől szedheti be az adóhatóság az elcsalt adót?
„A problémák ott kezdődnek, amikor az adóhatóság áthárítja a felelősséget a számlagyárakkal kapcsolatba kerülő jóhiszemű vállalkozásokra. Ilyenkor arra hivatkozik, hogy az óvatlan vállalkozás fizesse meg a költségvetésből hiányzó pénzt, mert nem kellő körültekintéssel járt el” – hívta fel a figyelmet Harcos Mihály, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.

A NAV és a bíróságok jogértelmezése szerint ugyanis az elcsalt adót azoktól az óvatlan vállalkozásoktól is be lehet szedni, akik az adócsalókkal kapcsolatba kerültek. A bíróságok jogalkalmazása szerint az adókijátszás részesének kell tekinteni azokat az egyébként jogszerűen működő vállalkozásokat is, akik kellő körültekintés mellett tudhatták volna, hogy üzleti partnerük adókijátszást valósít meg. És ha ez még nem volna elég, a NAV adóbírságot is kiszab ezekben az esetekben.cA számlagyárak tehát elnyelik az adót, amit a NAV utána az óvatlan vállalkozásoktól szed be, adóbírsággal megfejelve.

Mit tehet a jóhiszemű vállalkozó, hogy ne váljon adócsalók áldozatává?
Sokszor már egy kis óvatosság is elég ahhoz, hogy kibukjon a szög a zsákból. Legtöbbször a túlzottan versenyképes, alacsony ár már jelezheti, hogy számlagyárral van dolgunk. A számlagyárak ugyanis lényegesen alacsonyabb áron tudnak eladni, mivel a 27 százalékos áfát nem fizetik be, és ezt az árelőnyt az óvatlan vállalkozások léprecsalására használják fel. Az alacsonyabb ár azonban egyáltalán nem kifizetődő, ha a NAV végül az áfa visszaigénylését megtagadja és adóbírságot is kiszab.

Akit a NAV megbüntet, fellebbezéssel élhet, végső soron pedig bíróságtól kérheti az ügye megvizsgálását. Érdemes ezeket a jogorvoslati lehetőségeket kimeríteni, mert gyakran csak így sikerül tisztázni, hogy a vállalkozásnak nem volt köze az áfakijátszáshoz, így tőle az áfa-levonás nem tagadható meg. „A jóhiszeműség bizonyítása a lényeg. Ha sikerül meggyőzni a bíróságot arról, hogy a cég jóhiszeműen járt el, akkor a NAV nem tagadhatja meg az áfa levonását és nem szabhat ki bírságot. Érdemes felvenni a kesztyűt az adóhatósággal szemben, mert meglepően sok esetben jó eredménnyel zárulnak a NAV elleni jogorvoslati eljárások” – hívja fel a figyelmet Harcos Mihály.
Az Európai Unióban a be nem szedett áfa nagyságrendileg 134 milliárd euró volt 2019-ben. Ennek jelentős része az áfakijátszásokra vezethető vissza. A Magyarországra eső rész 1 483 millió euró, vagyis közel 500 milliárd forint volt.

Forrás: Harcos Mihály, Szenior ügyvéd, Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

Hullócsillagok – adócsaló médiavállalat omlott össze

Rövid életű, egyben hamis csillagként ragyogott a médiaiparban az a bűnszervezet, amely megközelítőleg kétmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot készpénzben, ingatlanban, illetve drága gépkocsikban halmozták fel. A pénzügyi nyomozók nagyszabású akciója során 52 helyszínen csaptak le egyszerre a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a Bevetési Igazgatóság járőrei, valamint a MERKUR bevetési egység.