A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (3. rész)


Közbenső szereplő alatt a láncolat olyan gazdasági alanyát értjük, aki az árut megvásárolja, majd tovább értékesíti, illetve vagy saját maga, vagy a megbízásából eljáró harmadik személy féllel fuvarozási szerződést köt.. Sorozatunkban most a közbenső vevőre vonatkozó, 2020-ban megváltozott szabályokat mutatjuk be.

A közbenső vevő problematikája abban áll, hogy ő a láncolatban egyszerre jelenik meg vevőként és eladóként. Abban az esetben, ha ez a szereplő gondoskodik a fuvar megszervezéséről, akkor döntést kell hozni, hogy a fuvar megszervezését vevői vagy eladói minőségében szervezte meg, ugyanis ehhez fog kapcsolódni a láncolat egyetlen adómentes értékesítése.

A téma mélyebb kifejtése előtt szögezzük le, hogy a fentiekben felvetett probléma, tudniillik, hogy vevőként vagy eladóként fuvaroz(tat) csak olyan láncolatokban merül fel, amelyekben az indulási hely a Közösség területén található. Abban az esetben ugyanis, ha a láncolatban mozgó áru indulási helye harmadik ország területén található, akkor a fuvarozást végző közbenső vevőt mindig úgy kell értékelni, mint aki vevői minőségében rendelte meg a fuvart.

2020 előtt a törvényi rendelkezés úgy rendezte el a kérdést, hogy melyik minőségben történik a fuvar megszervezése, hogy vélelmezte a közbenső szereplő vevői minőségét, azzal a lehetőséggel, hogy bizonyíthatta az eladói minőséget is. Ezt a gyakorlatban jellemzően úgy működött, hogy a közbenső vevő kiadott egy nyilatkozatot, amelyben deklarálta, hogy eladói minőségében intézte a fuvar megszervezését, melynek következtében az ő értékesítését lehetett adómentesen kezelni.

Az Áfa tv. 27. § (2) bekezdése 2020. január 1-jétől, összhangban az uniós gyakorlattal, úgy módosult, hogy kimondta a közbenső szereplőről, hogy ő beszerzőként végzi a fuvar szervezését, kivéve ha közölte eladójával azt az adószámát, amely abban a tagállamban van, ahonnan a termék elindul. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha közli eladójával azt az adószámot, amelyet attól az adóhatóságtól kapott, ahonnan a termék elindul, hogy a közbenső szereplő eladói minőségben gondoskodott a fuvar megszervezéséről és ő fog adómentes értékesítést végezni a láncolat utolsó, vagy éppen hasonlóan közbenső szereplője részére. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a közbenső szereplőt megelőző értékesíti pontok mindegyike abban az országban teljesül ahol a termék van, és abba az országba kell bejelentkeznie az összes megelőző adóalanynak, hogy azok az ügyletek adókötelesen számlázhatóak lehessenek. Ebben az esetben természetesen az eladói minőségben eljáró közbenső szereplő is adóköteles számlát fogadhat be a sorban előtte álló szereplőtől.

A logikát tovább göngyölítve azt is kijelenthetjük, ha a közbenső szereplő olyan tagállami adószámot közöl eladójával, amely eltér a termék indulásának országától, akkor ezzel implicite azt is kimondja, hogy ő vevői minőségében eljárva rendelte meg a fuvart, tehát adómentes számlát vár az eladójától.

Bár látszólag egyszerűsödött a helyzet, azonban ha ilyen bonyolult ügyletbe kerülünk célszerű adótanácsadónk véleményét kikérni a számla befogadása előtt, mert továbbra is maradtak kockázatok a rendszerben, amelyek részletes ismertetése meghaladja jelen cikk terjedelmét.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2022. október 5.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (2. rész)

A legnagyobb kihívás, és egyben legnagyobb kockázat a közbenső szereplőknél merül fel, hiszen ők akár vevői, akár eladói minőségben is meg tudnak jelenni a láncolatban. Azonban az axióma kimondja: csak egyetlen értékesítés minősülhet fuvarozással egybekötött értékesítésnek.
2022. szeptember 28.

A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (1. rész)

A láncértékesítés során ugyanaz a termék úgy vált tulajdonost többször is egymást követően, hogy a termék az első szereplőtől végül a láncolat utolsó szereplőjéhez kerül fizikailag. Ezeknek az ügyleteknek azért van különös jelentősége, mert gyakran megesik, hogy a termék a folyamat eredményeképpen átlépi egy, vagy akár több ország határát, valamint az áfatörvény speciális teljesítésihely-szabályt rendel az ilyen típusú ügyletekhez.