A szójára is fordított áfát akar az agrártárca

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. augusztus 30.
Címkék: , ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Agrárminisztérium (AM) – a gabonafélékhez hasonlóan – a fordított áfa bevezetését kezdeményezi a szójára vonatkozóan a Magyarországon megtermett GMO-mentes szója hazai felhasználásának elősegítése érdekében – mondta Nagy István agrárminiszter egy szakmai rendezvényen Homorúdon a szaktárca közleménye szerint.

A GMO-mentes takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet, és piacvédő szereppel is bírhat. A tárca hosszú távú célja, hogy – különböző megoldásokat ötvözve – megszüntesse a GMO-szója-behozatalt, és az importfüggőséget hazai termesztésű takarmánynövényekkel váltsa ki. Ennek alapfeltétele, hogy megmaradjon az állattenyésztési ágazat versenyképessége – jelentette ki az agrárminiszter.

A fordított adózás azt jelenti, hogy az adót a termék vásárlója fizeti meg az állam részére, azaz a számlát az általános forgalmi adó felszámítása nélkül állítják ki és az adót majd a vevőnek kell befizetnie az adóhatóságnak.

Az AM hangsúlyozza: történelmi jelentőségű diplomáciai siker, hogy magyar kezdeményezésre 14 uniós ország agrárminisztere írta alá 2017-ben az “Európai Szója Nyilatkozatot”. A megállapodás nagy előrelépés a GMO-mentes, fenntartható mezőgazdasági termelés felé, hosszú távon pedig rendkívül kedvező társadalmi, egészségügyi, valamint környezeti előnyökkel jár.

Az Európai Unió agrártámogatási rendszerének köszönhetően 2015-től a szója termőterülete 77 ezer hektárra nőtt Magyarországon. Ez az ötéves átlaghoz képest 89 százalékos növekedést jelent, és mintegy 150 ezer tonna termést eredményezett. Az Agrárminisztérium stratégiai célja a 100 ezer hektáros termőterület elérése stabil, hektáronként 2,5-3 tonnás hozammal. Ezzel ki lehet váltani a Dél-Amerikából származó GMO-s szójaimport felét – írják.

A magyar agrárgazdaság jövője a természeti értékeket nagy becsben tartó, fenntartható mezőgazdasági termelésben rejlik, amely jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő a magyar családok és az exportpiacok számára – hangsúlyozta közleményében a tárca.

Az AM a termelési kedvet elősegítő támogatási rendszer mellett új megoldásokat is keres a GMO-szója kiváltására. Így ösztönzi az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek, az új összetételű fehérjetakarmányok alkalmazását a takarmányreceptúrákban és takarmányozási technikákban, elősegíti a megfelelő termesztés- és feldolgozási technológiák kifejlesztését, továbbá támogatja a hazai GMO-mentes szójanemesítési programokat – ismerteti a tárca.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.