Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az álmok nem hazudnak! A Bibliában gyakran van jelentőségük az álmoknak, illetve azok megfejtésének. Az egyik legismertebb bibliai történet, amikor József Egyiptomban megfejti a fáraó álmát. Arról már jóval kevesebb az ismeret, hogy ennek az álomfejtésnek és következményeinek fontos adótörténeti jelentősége is van. Sőt, a történetnek igazolt történelmi alapjai is vannak!
… a bőség hét esztendejében Egyiptom földjén tegyék félre az ötödrészt.
(Biblia, Ter 41,34)
Az egyháznak adott tized első említése a Bibliában Ábrahámhoz kötődik, ez még csak egyszeri adózás volt. A tizedfizetés rendszeressé válása már unokájához, Jákobhoz kapcsolódik. Jákob Beersabából Háránba ment, egy helyen elaludva álmot látott:
|
Álma volt: íme, egy létra volt a földre állítva, s a hegye az eget érte. S lám, Isten angyalai fel- és lejártak rajta. Íme, az Úr fölötte állt, és így szólt: „Az Úr vagyok, atyádnak, Ábrahámnak Istene és Izsák Istene. A földet, amelyen pihensz, neked és utódaidnak adom. Nemzetséged olyan lesz, mint a föld homokja, ki kell terjesztened nyugatra és keletre, északra és délre, általad s utódaid által nyer áldást a föld minden népe. Nézd, én veled vagyok. Mindenütt oltalmazlak, ahová mégy, és visszavezetlek erre a földre. Nem hagylak el, amíg véghez nem viszem, amit megígértem neked.” (Ter 28,12-17) |
Jákob álma (a tékozló fiú mestere, 1550 körül)
Az álom, az Úr szavai mélyen megérintették Jákobot, és fogadalmat tett: „Ez a kő, amelyet emlékkőül felállítottam, az Isten háza lesz, és mindenből, amit adsz nekem, hűségesen tizedet adok neked.” (Ter 28,22) Az a fogadalom az Úr (egyház) javára tett rendszeres tizedfizetést jelentett, amely megalapozta még a keresztény középkorban is a tizedfizetést.
Mindezekről korábban már részletesen is szóltunk a tized keletkezését bemutató írásunkban. Jákobnak tizenkét fia volt, közülük is talán a legkedvesebb volt számára az egyik legfiatalabb, József. Születését követően nem sokkal József anyja, Ráhel belehalt a legkisebb fiú, Benjámin szülésébe.
József álmai testvéreiről, szüleiről
József elkényeztetett gyermekként nőtt fel, apja mindennel elhalmozta, ezért testvérei irigykedtek rá.
Tovább súlyosbította a helyzetet, mikor különös álmait elmondta testvéreinek:
|
Józsefnek egyszer álma volt, s azt elmondta testvéreinek. Így szólt hozzájuk: „Hallgassatok ide, milyen álmot láttam. Kévét kötöttünk a mezőn, s íme, az én kévém fölegyenesedett és állva maradt, a ti kévéitek pedig körülvették és meghajoltak az én kévém előtt.” Testvérei így válaszoltak: „No, talán királyunk akarsz lenni és fölöttünk uralkodni?” Álma és elbeszélése miatt még inkább meggyűlölték. Más alkalommal újra álmot látott, s azt is elmondta bátyjainak. Így szólt: „Látjátok, ismét álmom volt. A nap, a hold és a csillagok meghajoltak előttem.” Amikor elbeszélte apjának és testvéreinek, apja megfeddte, mondván: „Mit akar jelenteni ez az álom, amit láttál? Nekem, anyádnak és bátyáidnak, nekünk a földig kell hajolnunk előtted?” (Ter 37,5-10) |
József első álma, a gabonakévék meghajolnak (alsó képnegyed, Lincoln katedrális, Anglia)
A gyűlölködés oda vezetett, hogy Józsefet testvérei el akarták veszejteni, amikor ez nem sikerült, eladták rabszolgának. Így került József Egyiptomba, a fáraó testőrparancsnokának, Potifárnak (Putifárnak) a házába.
Potifár feleségének megtetszett az ifjú József, és el akarta csábítani. Amikor József a csábításnak ellenállt, megvádolta, hogy József meg akarta őt erőszakolni. Józsefet bebörtönözték.
Álomfejtések a börtönben
Később ugyanebbe a börtönbe vetették a fáraó főpohárnokát és fősütőmesterét. Józsefet rendelték ki szolgálatukra. A két magas rangú tisztviselő ugyanazon éjszakán álmot látott, amelyet József megfejtett:
|
Egyszer mindkettőnek ugyanazon az éjjel álma volt, olyan álma, amelyiknek mindkettőjük számára különös jelentősége volt: az egyiptomi király főpohárnoka és fősütőmestere számára, akik börtönben ültek. József másnap reggel a börtönbe ment, s látta, hogy le vannak törve. Megkérdezte a fáraó tisztségviselőit, akik urának házában vele együtt fogva voltak, s így szólt: „Miért vágtok ma olyan bús arcot?” „Álmot láttunk – felelték azok -, és nincs itt senki, aki megfejtené.” József ezt mondta: „Az álom megfejtése nemde Isten dolga? De azért mondjátok el!” A főpohárnok elbeszélte álmát Józsefnek e szavakkal: „Álmomban egy szőlőtőkét láttam magam előtt. A tőkén három vessző volt. Amikor kirügyezett, kinyílt a virágja is, és a szőlőfürtök érett szemeket hoztak. A fáraó pohara a kezemben volt, vettem a bogyókat, belefacsartam a fáraó poharába, és a poharat a fáraónak nyújtottam. József azt felelte, hogy ez a jelentése: „A három vessző három napot jelent. Három nap múlva a fáraó fölemeli fejedet és visszahelyez hivatalodba. Úgy nyújtod majd a poharat a fáraónak, mint azelőtt, amikor pohárnoka voltál. Gondolj rám is, ha majd jól megy a sorod! Gyakorolj kegyet velem, emlékezzél meg rólam a fáraó előtt, és szabadíts ki ebből a házból, mivel elraboltak a héberek földjéről, s itt sem követtem el semmit, amiért börtönbe kellett volna vetni engem.” A fősütőmester látta, hogy kedvező magyarázatot adott, ezért így szólt Józsefhez: „Álmomban olyan volt, mintha a fejemen három kosarat vittem volna finom süteménnyel. A legfelső kosárban mindenféle étel volt, amelyet a pék a fáraónak készített. De madarak jöttek, és felfalták a fejemen levő kosárból.” József feleletül így szólt: „A megfejtés ez: a három kosár három napot jelent. Három nap múlva a fáraó fölemeli fejedet, felakasztat egy oszlopra és a húsodat a madarak szedik le rólad.” (Ter 40,5-19) |
József és Potifár felesége
Az álmok megfejtése beteljesedett, valóban, három nap múlva a főpohárnokot visszahelyezték hivatalába, a fősütőmestert felakasztották. Az álomfejtés megvalósulásának később még nagy jelentősége lesz.
A főpohárnok megfeledkezett József kéréséről, nem szólt róla a fáraónak, így József további két évre a börtönben maradt.
A fáraó álma
József börtönből való szabadulásának, majd felemelkedésének fontos előzménye volt, hogy a két főtisztviselőnek tett álomfejtése beteljesedett. De ehhez még az is kellett, hogy maga a fáraó is álmokat lásson (ismét két álomról van szó!):
|
Két év múlva a fáraónak álma volt. Úgy tűnt neki, mintha a Nílusnál állna. Hét szép és kövér tehén jött elő a Nílusból, és legelt a füves réten. Utánuk azonban hét más tehén jött elő a Nílusból, csúnya és sovány, és odament a többi tehénhez a Nílus partjára. A csúnya és sovány tehenek felfalták a hét szép és kövér tehenet. Erre a fáraó fölébredt. Mikor újra elaludt, másik álma volt. Hét kalász nőtt egy száron, szép és kövér, utánuk azonban üres, és a keleti széltől megperzselt kalászok nőttek. Az üres kalászok elnyelték a hét kövér és tele kalászt. A fáraó erre fölébredt, és tisztában volt vele, hogy álmodott. Másnap nyugtalannak érezte magát. Elküldött, összehívta Egyiptom minden írástudóját és bölcsét. A fáraó elbeszélte nekik az álmot, de nem akadt egy sem, aki a fáraó álmát meg tudta volna fejteni. (Ter 41,1-8) |
A fáraó álma (Lincoln katedrális, Anglia)
Szerencsére a főpohárnoknak eszébe jutott, hogy József a börtönben sikeresen fejtette meg az álmokat, és – mulasztását is pótolva – a fáraó figyelmébe ajánlotta Józsefet.
József álomfejtése
A fáraó elküldetett Józsefért, maga elé rendelte, és elmondta neki is álmait. József a következő álomfejtést tette:
|
József így válaszolt a fáraónak: „A fáraó álmai ugyanazok. Isten tudtára adta a fáraónak, amit tenni akar. A hét szép tehén hét esztendőt jelent, éppen úgy a hét kalász is hét esztendőt jelent. Az álom csak egy. A hét sovány és csúnya tehén, amely utánuk feljött, szintén hét esztendőt jelent, és a hét száraz, s keleti széltől perzselt kalász hét ínséges esztendőt jelent. Erre gondoltam, amikor a fáraónak mondtam: Isten betekintést engedett a fáraónak abba, amit tenni készült. Íme, hét esztendő következik, amikor Egyiptom egész földjén nagy bőség uralkodik. De utána jön hét ínséges esztendő, s akkor Egyiptom földjén elfelejtik az egész bőséget. Az ínség Egyiptom egész földjét emészteni fogja. Az éhínség következtében, ami bekövetkezik, semmit sem látnak majd az országban a bőségtől, mert az nagyon nyomasztó lesz. Az, hogy a fáraó álma kétszer ismétlődött, azt jelenti, hogy Isten a dolgot erősen elhatározta és Isten haladék nélkül végre is hajtja. Ezért a fáraó válasszon ki egy okos és bölcs férfit, s állítsa Egyiptom élére. Továbbá jelöljön ki a fáraó felügyelőket az országban, hogy a bőség hét esztendejében Egyiptom földjén tegyék félre az ötödrészt. A most következő hét bő esztendőben az egész termést gyűjtsék össze, a gabonát a fáraó rendelkezésére helyezzék magtárba, hozzák a városokba és raktározzák el. A gabona szolgáljon majd készletül az országnak a hét ínséges esztendőben, amely majd rátör Egyiptom földjére. Így az ország nem megy tönkre az éhínség miatt.” (Ter 41,25-36) |
József tehát azt javasolta a fáraónak, hogy a bőség esztendeiben a termés 20%-át (ötödét) szedje be adóként, majd ha ínséges évek jönnek, akkor ebből biztosítson élelmet, vetőmagot, állatokat a lakosságnak.
A gabonát József a magtárakba szállíttatja (Szent Márk székesegyház, Velence; a piramisokról azt gondolták, hogy magtárak)
Ebben az álomfejtésben igen okos államszemlélet jelenik meg. Az uralkodónak dolga, felelőssége, hogy a válságos időszakokban segítsen, ugyanakkor ennek forrása nem lehet más, mint a jó termést hozó években a termelőktől elvont felesleg. Ez azt is jelenti, hogy az uralkodónak gazdálkodnia kell a rendelkezésére álló javakkal.
József felemelkedése, a fáraó álmának beteljesedése
Józsefet a fáraó felemelte, birodalmának második emberévé tette, rá bízta az álomfejtésben elmondottak megvalósítását. És József így is tett, a bőség esztendeiben ötödöt szedett, a gabonát raktárakban helyezte el, de hét év után jött az ínség!
|
Éhínség tört ki minden országban, csak Egyiptom egész földjén volt kenyér. Amikor azonban Egyiptom egész földje is éhezni kezdett, a nép a fáraóhoz kiáltott kenyérért. A fáraó minden egyiptominak ezt felelte: „Menjetek Józsefhez, és tegyétek azt, amit mond.” Amikor tehát az éhínség egész Egyiptomra rátört, József megnyitotta a gabonacsűröket, és a gabonát eladta az egyiptomiaknak. Az ínség mégis egyre nyomasztóbbá vált Egyiptom földjén. Mindenki Egyiptomba jött, hogy gabonát vásároljon Józseftől, mivel az egész világon nyomasztó éhínség uralkodott. (Ter 41,54-57) |
József tehát nem ingyen osztogatta a begyűjtött javakat, hanem eladta azokat a rászorulóknak. Pénzért, állatokért, gazdasági javakért, földterületért, majd amikor már semmijük sem volt az embereknek, saját magukat is áruba bocsátották. Így szerezte meg a fáraó az ország minden vagyonát és az emberek szabadságát. (Ter 47,13-26)
József élelmet oszt (a velencei Szent Márk székesegyház mozaikképe)
Az ínség akkora volt, hogy messzi országokból is érkeztek az emberek Egyiptomba élelmet szerezni. Így tettek Jákob gyermekei, József testvérei is. Mikor József elé járultak, nem ismerték fel őt (két évtized telt el közben, és József egyiptomi öltözékben, trónusán ülve, emberei gyűrűjében fogadta testvéreit). A testvérek hódoltak József előtt (beteljesedett József korábbi álma!).
József több csalafintasággal elérte, hogy otthon maradt testvérük (Benjámin) és apjuk is Egyiptomba menjen. Ekkor végül felfedte magát, örömmel üdvözölte testvéreit, apját, és letelepítette őket Egyiptom földjén. Ezzel kezdődött meg a zsidók egyiptomi tartózkodása, amelynek majd – jóval később – Mózes kivonulása vet véget.
A személyes szabadság megszerzésével József elérte, hogy az egyiptomiak a termésük ötödét rendszeresen befizessék, beadják a fáraó kincstartóinak.
A papok rendszeres támogatást kaptak a fáraótól, így ők nem szegényedtek el. Ezért „cserébe” papi tevékenységükkel támogatták a fáraót és államát.
És még néhány megjegyzés
Ábrahám, Jákob és József történetei egyenes ívet jelentenek az egyszeri adózástól a papságnak és az államnak fizetett rendszeres adózásig. Az államot ideológiailag támogató papság adómentességét már ebben a korban is deklarálták az uralkodók.
Józsefnek összesen hat álomfejtése volt. Mindegyik beteljesedett. Testvéreinek, a főtisztviselőknek és a fáraónak is a maguk szintjén, helyzetüknek megfelelően értelmezte az álmukat.
Hét kövér tehén (és egy bika) ábrázolása egyiptomi falfestményen
József tevékenysége nem a jótékonykodásról szól. Cselekedeteivel elszegényítette, szolgasorba süllyesztette a parasztságot, gazdaggá tette a fáraót, erős centralizált hatalmat valósított meg.
József testét halála után bebalzsamozták, és végakaratának megfelelően, mikor a zsidók kivonultak Egyiptomból, magukkal vitték maradványait, és Kánaán földjén temették el. (Kiv 13,19 és Józs 24,32)
Az egyiptomi parasztság elszegényedése az ún. hükszosz-korszakban, mintegy 3600-3700 évvel ezelőtt a valóságban is megtörtént, ha nem is olyan gyorsan, ahogyan azt a Biblia leírja. A hükszoszok uralmának Kr.e. 1550-ban lett vége. A bibliai tudományok József életét is erre a korszakra datálják.
Irodalom:
A Szentírás magyarázata: jubileumi kommentár (Kálvin Kiadó, 1998, Budapest)
Biblia (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1976, Budapest)
Haag, Herbert: Bibliai lexikon (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, 1989, Budapest)
Keresztyén bibliai lexikon (Kálvin Kiadó, 2000, 2004, Budapest)
