A társasági adó 2015-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyszerre enyhül és szigorodik a társasági adózás rendszere jövőre – derül ki a PwC elemzéséből. A jövedelem-nyereség minimum számításának változása mellett sok kisebb-nagyobb módosulásra kell számítani.


2014. július 18-án hatályba lépett az új, fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) kormányrendelet. A támogatás mértékét tekintve a legjelentősebb változás a korábbi szabályozáshoz képest a közép-magyarországi régiót érinti. Az új szabályok alapján a nagyvállalkozások Budapesten egyáltalán nem, és Pest megyében is csak bizonyos kedvezményezett településeken megvalósuló, ún. új gazdasági tevékenység végzésre irányuló induló beruházás esetén jogosultak adókedvezményt igényelni (a legtöbb érintett település viszonylatában 5 százalékponttal növelt intenzitás mellett). A nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régióban csökkennek a támogatási intenzitások – 5-5 százalékponttal –, míg az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókban változatlan – 50 százalékos – támogatási intenzitással lehet beruházást indítani.

A nagykereskedelmi célt szolgáló beruházások attól függetlenül támogathatóvá válnak, hogy az építmény szintterülete meghaladja-e az 1000 m2-t. A mezőgazdasági beruházási támogatásokra vonatkozó, általánostól eltérő rendelkezések az uniós háttérszabályozás változása miatt megszűnnek. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások a jövőben a környezetvédelmi jogcímen válnak támogathatóvá.

A jövőben akkor is kérni kell az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy két naptári éven belül ilyen tevékenység megszüntetését tervezi.

Az új kormányrendelet értelmében alapvetően az ugyanazon megyében, ugyanazon vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozásai által megvalósított beruházások tekintetében merül fel összeszámítási kötelezettség.

Időpont: 2014. december 9–10.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária
Előadók: közismert szakértők, adózási, számviteli, pénzügyi szakemberek

1. nap: Számviteli változások a gyakorlatban 2014 • Számviteli változások 2015-től • Számviteli ellenőrzés és a hibák javítása • Értékcsökkenés számviteli kérdései elszámolása

2. nap: Az adózás rendjéről szóló törvény változásai • Személyi jövedelemadó változásai • Járulékok változásai • Általános forgalmi adó változásai • Társasági adó változásai

A jövőben a beruházás befejezésének tényét nem külön nyilatkozat útján kell bejelenteni, hanem a beruházás üzembe helyezése szerinti adóév adóbevallásában.

Szerencsés fordulatnak tekinthető, hogy a korábbi javaslattal ellentétben nem kötelező a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése a K+F adóalap kedvezmény igénybevételéhez.

Szintén kedvező változás, hogy immár lehetőség nyílik a felsőoktatási intézmények támogatására társaságiadó-kedvezmény igénybevétele mellett. A szabály kimondja, hogy a támogató társaság a legalább öt évre kötött támogatási megállapodás alapján fizetett összeg 50%-áig (legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig) csökkentheti adóalapját. A kedvezmény 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában már a 2014. adóévi adókötelezettségre alkalmazható.

A sport- és kultúratámogatás, mint társasági adót optimalizáló lehetőség iránt érdeklődő adózó a jövőben választása szerint, vagy a jelenleg működő társaságiadó-kedvezmény rendszerének keretein belül nyújt támogatást vagy a 2015. január 1-jével hatályba lépő új szabályok szerint rendelkezik a kedvezményezettek javára a társasági adójáról. A két rendszer egy adóévben együttesen nem alkalmazható, az adózó választása szerint élhet valamelyik támogatási lehetőséggel.  

A jogszabály-módosító javaslatnak köszönhetően azon vállalkozásoknak is előnyössé válhat a sport- és kultúratámogatás társasági adó szempontból, amelyek a Nemzetközi Számviteli Standardok („IFRS”) szerint készítik el beszámolójukat, illetve jelentenek külföldi anyavállalataik felé.

A felajánlás a fizetendő társasági adó 80%-áig terjedhet. Sporttámogatás esetén a felajánlott összeg 12,5%-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül, amelyért cserébe az adózó szponzorációra jogosult, továbbá a felajánlott összeg 1%-a hatósági díjként az ellenőrző szervezetet illeti meg.

A felajánlásra tekintettel az adózót adójóváírás illeti meg.  Az adójóváírás mértéke az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott – sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1%-os hatósági díjjal csökkentett – összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának a 7,5%-a. Amennyiben az adózó az éves adóbevallásában rendelkezik a felajánlásról, az adójóváírás mértéke a fizetendő adóból felajánlott – sporttámogatás esetén a kiegészítő támogatással és az 1%-os hatósági díjjal csökkentett – összeg, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának a 2,5%-a.

Korlátozásra kerül viszont az elhatárolt veszteség felhasználására nyitva álló határidő. Az eddigi időbeli korlát nélküli szabályozást 2015-től felváltja egy ötéves felhasználási korlát. 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet felhasználni. , Tovább szigorodnak továbbá az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán a jogutód által átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai.

További szigorításnak számít az is, hogy 2015-től az összes bevétel nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével a jövedelem-nyereség minimum meghatározásakor.

Az adózók – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit szem előtt tartó gazdálkodás folytatása mellett – évi 10%-os mértékű társasági adó szerinti értékcsökkenést számolhatnak el 2015-től kezdődően üzleti vagy cégértékükre tekintettel.

2015-től módosul továbbá a kapcsolt vállalkozások fogalma, vagyis kapcsolt minősítést eredményez az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Végül, de nem utolsósorban új bekezdéssel bővült a transzferár-szabályozás, mely az egyes transzferárazási módszerek alkalmazásával kapcsolatosan tartalmaz iránymutatást. Az új rendelkezés értelmében az adózó indokolt esetben köteles lesz az interkvartilis tartomány használatára az alkalmazott árak szokásos piaci jellegének meghatározása, bemutatása során – olvasható a PwC elemzésében.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.