A társasági adó kedvezményei és a csekély összegű támogatások


A kedvezmények elszámolásával kapcsolatban a Tao. tv. elvárásokat, feltételeket is megfogalmaz. Ilyen lehet például a fejlesztési tartalék elszámolásához kapcsolódó beruházási kötelezettség.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) több kedvezményt is nyújt a társasági adóalanyok részére. A kedvezmények egy része adózás előtti eredményt csökkentő tételként (pl. kkv. beruházási kedvezmény, K+F tevékenység, fejlesztési tartalék képzése), másik része pedig a számított adóból levonható adókedvezményként érvényesíthető (pl. fejlesztési kedvezmény, kkv. kamatkedvezmény). Az adókedvezmények között találhatóak olyanok is, amelyeknek az igénybevétele esetén társasági adóalap növeléssel is számolnia kell az adózónak (élőzenei kedvezmény, filmgyártás kedvezménye, látvány-csapatsport támogatása). A kedvezmények elszámolásával kapcsolatban a Tao. tv. elvárásokat, feltételeket is megfogalmaz. Ilyen lehet például a fejlesztési tartalék elszámolásához kapcsolódó beruházási kötelezettség.

Az adókedvezmény a számított adó összegének ‒ feltételekhez kötött ‒ mérséklési lehetősége, vagyis az adóztató (állam) által az adózónak nyújtott preferencia. Az adókedvezmények igénybe vehető összege jogcímenként és abszolút értékben is korlátozott. Az adókedvezmények érvényesítésekor figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy az egyes jogcímeknél a törvény milyen egyedi, jogcímszerinti korlátozást ír elő.

A Tao törvény 23. § (1)-(2) bekezdései a fejlesztési adókedvezmények érvényesítését a számított adó 80%-ában, míg a többi kedvezmény érvényesítését a számított adó fejlesztési kedvezményekkel csökkentett összegének 70%-ban korlátozzák. A százalékos mértékben meghatározott adókedvezményekkel tehát a számított adó nem csökkenthető nullára. Bizonyos kedvezmények igénybevételi lehetősége pedig a vállalkozás méretéhez (KKV) is kötött.

A Tao. törvényben hosszú évek óta ismeretes az adóról való rendelkezés fogalma. Mégis az tapasztalható, hogy ez a két fogalom gyakran összekeveredik, s az érdekeltek nem megfelelően töltik ki a bevallásokat. Az adóról való rendelkezés szabályai a Tao törvény 24/A.§ és a 24/B.§-aiban találhatóak. Az adófelajánlás előnye a támogatási szerződésen alapuló adókedvezményhez képest, hogy a befizetett adóelőleg, várható adó vagy tényleges adó terhére az adóhatóság utalja át a felajánlást a kedvezményezett szervezetnek, így a felajánlás ráfordításként nem jelenik meg a felajánló könyveiben. Ezáltal nem is rontja az adózás előtti eredményt, szemben a támogatással, amelyet a ráfordítások között kell kimutatni.

Az adózás előtti eredmény csökkentésének lehetőségével, az adókedvezmény igénybevételével és az adóról való rendelkezés lehetőségével nem csak az önálló adóalanyok, hanem a csoportos adóalanyok is élhetnek. Megjegyezem azonban, hogy a csoportos adóalanyok adókedvezmény-igénybevételi lehetőségei külön szabályozást kaptak. Némely adókedvezmény a tagvállalat számított adójához kötött, míg más kedvezmények a csoportszintű adó százalékában korlátozottak.

A Tao tv. az adóról való rendelkezés és a növekedési adóhitel igénybevételének lehetőségét is biztosítja. A törvény azonban minden kedvezményhez feltételeket ír elő, amelyek nem teljesítése esetén az adóalanynak szankciókkal kell szembesülnie még akkor is, ha más adónem (pl. kata, kiva) alá jelentkezik át és akkor is, ha csoportos adóalannyá válik. A csoportos adóalanyok növekedési adóhitelt nem vehetnek igénybe.

A Tao. törvény az egyes adózás előtti eredményt csökkentő tételeknél és bizonyos adókedvezményeknél egyértelműen rögzíti, hogy annak támogatástartalma de minimis támogatásnak minősül, más esetekben pedig választási lehetőséget biztosít az adott kedvezmény támogatástartalmának csekély összegű (de minimis) támogatásként való figyelembevételére. A társasági adóbevallásban mindkét kedvezménycsoportnál a támogatás összegét és annak támogatástartalmát is fel kell tüntetni. Utóbbit a NAV kitöltő programja automatikusan számolja.

A kedvezmények harmadik csoportját kötelezően általános csoportmentességi támogatásként kell nyilvántartani. A kötelezően csoportmentességi támogatások esetében nem a támogatás összegét, hanem annak csak a támogatástartalmát kell a bevallásba beírni.

Az elszámolásokat bonyolítja, hogy nem csupán a Tao. tv. szabályait és annak változásait kell figyelemmel kísérniük kapcsolódóan a szakembereknek, hanem a vonatkozó európai uniós rendeleteket is.

A de minimis támogatások köre bővebb, mint az általános, 1407/2013/EU rendelet alapján kapható de minimis támogatások. Léteznek a halászati-, mezőgazdasági-, és közszolgálati de minimis támogatások is, amelyek pályázat alapján vehetőek igénybe. Ezek szabályozása:

  • Mezőgazdasági csekély összegű támogatás (1408/2013/EU bizottsági rendelet).

  • Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás (717/2014/EU bizottsági rendelet).

  • Közszolgálati csekély összegű támogatás (360/2012/EU rendelet).

Az összeszámításnál (minden adórendszeren belüli és adórendszeren kívüli támogatás támogatástartalmát egybe kell számítani) ezekre is tekintettel kell lenni az 1407/2013/EU rendelet 5. cikk (1) bekezdés alapján. Erről a cikk folytatásában olvashat.

A problémafelvetést összeállította: Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 8.

Elemzés: ideiglenesen jó irány a Robin Hood adó emelése, később finomhangolni kell

Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelent a 496/2022. (XII. 7.) Korm. rendelet, amely a 2023-as évre váratlanul 31-ről 41%-ra emelte az energiaellátók jövedelemadóját, azaz a “Robin Hood adót”. Az emelés jelen formájában kizárólag a jövő évre szól, de a korábbi átmenetinek szánt intézkedések példák alapján érdemi esély látszik rá, hogy esetlegesen hosszabb távon is emelt szinten ragad az adókulcs.  Ugyanezen jogszabályban szerepel egyébként a MOL számára megállapított extraprofit adó 95%-ra emelése is – áll a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda elemzésében.