A tartalékok alapján döntenek a kieső ingatlanadó pótlásáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A költségvetési tartalékok számbavétele és az adóbevétel-prognózisok kiszámítása után lehet majd pontosan megmondani, hogyan kompenzálják az ingatlanadó kiesését a költségvetésben – mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Az Alkotmánybíróság kedden meghozott egyhangú határozatával visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló törvény ingatlanadóra vonatkozó részét. Az ingatlanadó 50 milliárd forintos bevételi tétellel szerepelt az idei költségvetésben.

Oszkó Péter a reggeli műsorban a kieső bevételek pótlásáról elmondta: egyrészt ki kell számolni, hogy a több mint 200 milliárdos tartalékból mekkora az az összeg, amely még semmilyen módon nincs lekötve, és nem is várható a felhasználása. Másrészt azt is meg kell nézni, hogy az adóbevételeket hogyan prognosztizálják.

A pénzügyminiszter emlékeztetett: a költségvetés elkészítésekor még 0,9 százalékos gazdasági visszaeséssel számoltak, ám 2009 végére kiderült, hogy ez túlzottan pesszimista előrejelzés volt. Év végére már 0,6 százalékos visszaesést várt a tárca, és ezt ismét korrigálják, mivel úgy tűnik, hogy a magyar exportpiacok a vártnál kedvezőbben állnak. Ennek kapcsán az adóbevételek akár kedvezőbben is alakulhatnak – mondta el Oszkó Péter.

A tartalékok és az adóbevételek számbavétele után lehet eldönteni, hogy az esetleges adóbevételi többleteken, tartalékokon és a le nem kötött tartalékokon túl kell-e még az 50 milliárd forint pótlására intézkedéseket tenni – hangsúlyozta Oszkó Péter. Hozzáfűzte: az esetleges intézkedések csakis az állami intézmények működését érinthetik.

Forrás: MTI


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.