A transzferárazás veszélyei és lehetőségei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mit veszíthetnek a vállalkozások, ha nem rendelkeznek kellő információval a transzferárazás területéről? A transzferárazási kötelezettség felmérése az első lépés, amit minden lehetséges érintettnek szükséges felmérnie. A transzferárazásról szóló cikksorozatunk első részében az aktualitásokról írtunk, és a hiányzó nyilvántartások következményeként fellépő ügyletenkénti kétmillió forintos mulasztási bírságról mutattunk be példákat. Vajon milyen buktatókra kell figyelnünk, hogy a bírságokat és a további lehetséges következményeket is el tudjuk kerülni?

A teljes körűség szem előtt tartása és az alapos felkészülés elengedhetetlen része ennek a területnek a kézben tartásához. Egy társaság transzferárazási feladatainak felmérése és ellátása során számos buktatóval kerülhetünk szembe, ha nem ismerjük kellő mélységében az előírásokat. A transzferárazást érintő jogszabályi környezet 2003 óta számos változtatáson ment keresztül. A vonatkozó pénzügyminisztériumi rendelet 2009-ben egy nagy reformon esett át, és ezt követően 2011-től minden évben változtatásokat vezettek be a szabályozásban. Ha ma egy vállalkozás vagy cégcsoport szeretné biztonságban tudni a transzferárazási ügyleteit és felkészülten szeretne egy adóhatósági vizsgálat elé tekinteni, akkor egészen a 2008-as évig kell visszamenőleg áttekinteni a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyleteit, mert idén év végéig az adóellenőrök a 2008-2013-as időszakot (6 év nyilvántartásait) vizsgálhatják.
 
A hat éves időszak alatt megváltozott a kötelezettség alá eső ügyletek köre, a mentességi szabályok, a figyelembe vehető források köre, az elkészíthető nyilvántartások típusai bővültek, és volt olyan dokumentáció típus, amely meg is szűnt. Emellett figyelembe kell venni az átmeneti szabályokat is, valamint a további változó előírásokat is, mint például a Társasági adó törvény 18. paragrafusát, amely a kapcsolt vállalkozások társasági adóalap módosítási kötelezettségéről szól. Tekintettel arra, hogy ezeket a változó szabályokat egyben az elévülési időszakra nem találjuk meg sehol, gyakorlatilag az elmúlt hat év kötelezettségeit külön-külön meg kell vizsgálnunk. Melyek azok a tipikus buktatók, amelyek akár több millió forintba is kerülhetnek egy vállalkozásnál?

Számvitel és adózás a gyakorlatban 2014 – Két időpontban

1. nap: Számvitel a gyakorlatban 2014 Megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót. Értesülhet, hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás esetén. 2. nap: Adózás a gyakorlatban 2014 Fő adónemek szabályaiban bekövetkezett változások, KATA, KIVA, EVA, helyi adók, gépjárműadó változásai és a reklámadó, egyéb, az adóalanyokat érintő évközi változások. A két napos képzés mérlegképes könyvelőknek vállalkozási szakon 16 kreditpontot ér! További részletek és jelentkezés: 2014. szeptember 24-25. és 2014. november 11-12. Az egyes napokra külön-külön is jelentkezhet!

 A leggyakrabban előforduló hiba a gyakorlatban az ügyletek hiányos felmérése. Miért ez jelenti a legnagyobb kockázatot? Sajnos minden egyes hiányzó ügyletre minden évben kiszabható a kétmillió forintos mulasztási bírság. A vállalatnál alkalmazásban álló gazdasági szakemberek és a könyvelők körében a nagyobb értékű kapcsolt ügyletek észrevétele szinte mindig megkondítja a vészharangot, de a kisebb ügyletek is okozhatnak bonyodalmakat. Nagyon fontos tudni, hogy egészen 2010-ig minden kapcsolt vállalattal kötött ügyletet valamilyen formában írásban dokumentálnia kellett az érintetteknek.
 
Az ügyletek teljes körű felméréséhez előfeltétel, hogy minden kapcsolt vállalkozással tisztában legyünk. A vizsgálat során nemcsak a vevő és a szállító oldali számlákkal, hanem a kölcsön ügyletekkel és a nem számlázott (ingyenes) ügyletekkel is szükséges foglalkozni. Tipikus hiba, hogy egy társaság csak az általa kiszámlázott és számára bevételt jelentő ügyletekkel foglalkozik, abban bízva, hogy a bejövő számláinak a dokumentációt a kapcsolt vállalkozás elkészíti, és szükség esetén a rendelkezésére bocsátja. Javasolt, hogy a kapcsolt partnerek vevő és szállító analitikáinak áttekintése mellett nézzük meg a főkönyvi kivonat összes tételét, az adott és kapott kölcsönöket, az időbeli elhatárolásokat és a pénzügyi műveletekbe könyvelt tételeket is. Miért jelenthetnek gondot az ingyenes termékátadások, ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatások?
 
Az ingyenes ügyletek sok esetben még könyvelésre sem kerülnek. Példaként említhetjük a szívességi ingatlan használatot (székhely biztosítása), az egyszerre több kapcsolt vállalkozásnak is munkát végző alkalmazottak teljesítményét, a közös eszköz- és berendezés-használatot, gépjárművek biztosítását, vagy éppen a közös reklámkiadásokat, és egyéb – több vállalatot is érintő – felmerült költségeket. Ezeket a tételeket az adóhatóság ellenőrei már vizsgálják, sőt, az ellenőrzés előtt most már sokszor felmérik, hogy az adott társaság az adott évben a bevallott költségszerkezettel képes lehetett-e az adott tevékenységet végezni, és a kiugró mutatószámokra rákérdeznek (pl. élőmunka hatékonyság). Amennyiben az ingyenes ügyletek miatti társasági adóalap módosítás egyáltalán nem történik meg, akkor dupla adóalap eltérítés várható az adóellenőrzés eredményeként, egyszer az ingyenesség miatt, másrészt pedig a társasági adó törvény 18. paragrafusa kapcsán (mivel az ügylet kapcsolt vállalkozások között történt meg). A dokumentáció hiánya természetesen várhatóan ebben az esetben sem marad következmények nélkül. További kérdés, hogy elegendő-e a teljesítmények költségének átterhelése, vagy pedig szükséges-e vizsgálni a teljesítmény szokásos piaci árát?
 
A válasz igen, tehát az adóalap módosítást szokásos piaci árnak megfelelő értéken kell beállítani, és ha ezek a teljesítmények nem kerültek kiszámlázásra, akkor mindezt kétszeresen szükséges megtenni a fentiekben említettek miatt. Ennek elkerülése érdekében célszerű átgondolni a számlázást, többek között azért is, mert a számlázás elmaradása okozhat ÁFA hiányt is. Hogyan a legcélszerűbb nyilvántartani az ügyleteket?
 
Érdemes készíteni egy olyan táblázatot, amelyben bemutatásra kerülnek az ügyletek évenként értékkel együtt feltüntetve, hozzákapcsolva a szerződéses adatokat (szerződés típusa, kelte, teljesítés kezdete, stb.). A továbbiakban ez a táblázat fontos szerepet fog betölteni, mert segít elkerülni a következő gyakori hibát, a dokumentáció típusának helytelen meghatározását, és a mentesség alá eső ügyletek beazonosítását. Miért fontos áttekintően látni, hogy melyik ügylet mely időszakban valósult meg, és milyen értékben?
 
Az ügyletek értékétől függően kerül meghatározásra a transzferár nyilvántartás választható típusa. Figyelembe kell vennünk a rendeletben foglalt összevonási szabályokat is az értékhatárok vizsgálatánál. 2011-től az egyszerűsített nyilvántartás készítési lehetőség megszűnt, az ügyletekre vagy önálló nyilvántartást, vagy alacsony hozzáadott értékű  ügyletek nyilvántartását lehet készíteni. Továbbá a szerződéses időszak alatt 50 millió Ft szokásos piaci értéket el nem érő  ügyleteket már nem kell dokumentálni attól az évtől, 2013-tól pedig ezt a határt már csak éves szinten szükséges vizsgálni. Honnan értesülünk arról, hogy mit kell kötelezően tartalmazzon egy transzferár nyilvántartás?
 
A 22/2009. pénzügyminisztériumi rendelet felsorolja a szükséges elemeket, de nem szabja meg a nyilvántartás formáját és felépítését. A különféle minták segítséget jelenthetnek az elinduláskor, de lényeges szempont, hogy minden ügylet egyedi és ennek megfelelően egyedi szempontok alapján kell alátámasztani az árazás szokásos piaci jellegét. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy az adott ügylet árazásakor milyen szerepet játszottak a piaci körülmények, a vállalatcsoport felépítése, a résztvevők milyen mértékben járultak hozzá a teljesítményekhez, és milyen módszereket és forrásokat vehetünk figyelembe. Ha bármilyen okból adódóan az ellenőrzés úgy értékeli, hogy a dokumentáció hiányos vagy nem kellő mértékben kifejtett, akkor a mulasztási bírság ugyanúgy kiszabható, mintha el sem készült volna. Kinek a feladata és a felelőssége a transzferár dokumentációk elkészítése és rendelkezésére állásának biztosítása?
 
A megfelelő mélységű transzferár dokumentációk megléte alapvetően az ügyvezető felelősségi körébe tartozik, hasonlóan más adózási kötelezettségeknek történő megfeleléshez. A kötelezettségekre történő felhívás véleményem szerint elvárható feladat a könyvelésért, könyvvizsgálatért felelős személyektől, de ennek hiánya nem mentesít a következmények alól. A vállalaton belül történő elkészítés abban az esetben veszélyeket hordozhat magában, ha nem rendelkezik megfelelő információkkal és gyakorlattal a megbízott, ezért kellő körültekintéssel érdemes eljárni, és javasolt külső szakemberek, illetve a NAV segítségért kérni (előzetes ármegállapítás lehetősége is nyitott minden vállalkozás számára). A transzferárazási feladatokra történő felkészülés és a témával történő mélyreható foglalkozás számos előnyt is biztosíthat a cégeknek, hiszen ennek megfelelően átláthatóbbá válhat a számviteli rendszer, hatékonyabbá tehető a vállalatcsoporton belüli együttműködés, és olyan kockázatos helyzetekre is fény derülhet, amelyre egyéb esetben csak az ellenőrzési jegyzőkönyvben találkozhat a társaság.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
 

---