A közvetett adózás rendszere Ghánában (2. rész)
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Új típusú kihívásokat hozott a válság, amire új válaszokat ad a lakosság, a vállalati szektor, a bankrendszer, illetve új megoldásokat keresnek az államok is. Kilenc furcsaságot emeltünk ki.
Becslések szerint a magyar lakosság 2009 első negyedévében, vagyis a forint szempontjából negatív árfolyamcsúcs idején mintegy 150 milliárd forintért vett eurót, amit a statisztikák szerint azóta is készpénzben tart. Számoljunk csak!
Ha a 310-315 forintos árfolyamon megvett euró ma 280-285 forintot ér csak, akkor ezen a cash-mennyiségen a magyar befektetők 10 százalékos veszteséget szenvedtek el, és akkor még nem is vettük figyelembe az euró, illetve a forinttartás potenciális hozamának különbségét!
Mindez nem jelenti azt, hogy feltétlenül túlzott volt az óvatosság! Ha pár hónap múlva egy sokkal gyengébb forint idején elemezzük a lakosság viselkedését, lehet, hogy megemeljük majd a kalapunkat a bölcs készpénztartók előtt.
A magyar bankok félnek a tőkehiánytól, ezért bőszen lakossági forrásokat gyűjtenek. Ugyanakkor félnek a kockázatoktól is, ezért forrásaikkal nem hiteleznek, hanem azokat biztonságos helyen tartják. Mi történik? A bankok akciós betétgyűjtési kampányaikkal 12-13 százalékon vesznek fel pénzt a lakosságtól, majd berakják 9,5 százalékon a jegybankba kéthetes betétbe ugyanezeket a forrásokat. Ha ez egész évben így marad, és a bankok a 2800 milliárd forintnyi kéthetes betét mellett 500 milliárd forintot overnight betétben (azaz egyéjszakás betétben) tartanak, akkor akár 80-100 milliárd forintos bankrendszerszintű veszteséget is elszenvednek. Nagyon furcsa ügylet, igaz, ha a túlélés a tét, semmi sem drága.
Izgalmas játékelméleti kérdés, hogy a kockázatoktól irtózó bankok egyénileg racionális viselkedése milyen csoportosan rémes eredményhez vezet. Mindenki csökkenti a hitelkihelyezéseit, a mérlegfőösszegét, jó adósoknak sem adnak új hiteleket. Ezzel mélyül a válság, a forrásszűke miatt egyre több vállalat kerül nehézségbe, amely végigsuhan a gazdaságon, és további beszállítók hitel-visszafizetését veszélyezteti. Az állam ugyan segít programokkal, állami tulajdonba vett bankok hitelezésével, de ezzel eltéríti a piaci kockázatárazást, ami hosszabbá teheti a válságot.
A szép múltbeli hozamok idején a befektetési alapkezelők boldog-boldogtalannak el tudták adni az élelmiszerbe, nyersanyagba, egzotikus részvénypiacokba is fektető (legalábbis ezek jó teljesítményére opciót kötő) tőkevédett alapokat. Aztán bedőltek a piacok, ezek pedig a normál betéteknél sokkal gyengébb, sokszor nulla megtérülést hoztak.
Újabban egyáltalán nem indulnak tőkegarantált alapok, mert nem lenne kereslet irányukban. Pedig most, a változékonyság időszakában lenne ezekre igazán szükség. Hiszen most jó eséllyel következik be nagy esés, de nagy emelkedés is. Az ügyfelek szempontjából pedig az esetleges bukásoknál érvényesülne a garancia haszna, de ha már valóban tartós trend a felívelés, akkor a garantált alap részesedést enged a nyereségből.
Ezek az elmúlt időszakban levitézlett, népszerűségüket vesztő befektetések jó, előremutató hozamokat ígérhetnének, hiszen olcsók az ingatlanok, nincs banki finanszírozás, remek cégek is kockázati tőkéért kuncsorognak. Csak éppen a piacon olyan olcsón megvehetők a korábban bedőlt befektetések, 30-40 százalékos áron kimazsolázhatók a meglevő portfóliók, ezért senki nem akar száz százalékon új alappal indulni.
A lakosság éppen a megnőtt volatilitás idején hagyja el a portfóliódiverzifikálás aranyszabályát és kollektív befektetések (például részvényalapok) helyett egyedi papírokba fektetnek. Mivel Magyarországon ez a trend leginkább az OTP részvényeihez vezette el a lakossági befektetőket, és a bank az utóbbi időben felülteljesítette a piacot. Nálunk ez a stratégia éppen bejött, de mindenképpen nagy a kockázat.
A világ meghatározó gazdasági övezetei éppen a jövő nemzedékek kárára adósodnak el, ami talán elkerülhetetlen, de mindenképpen önsorsrontó stratégia. Amikor a világ országai együttesen is 7 százalékos államháztartási deficitet gyártanak és a fejlett világ GDP-arányos államadósságai az össz-GDP 80 százalékáról, 110 százalékra emelkedik. Akkor olyan kötvénykínálat várható, amely alaposan megemelheti a hozamokat. Ez a magasabb kamatkörnyezet még drágábbá teszi az életet, vagyis az adósságok finanszírozását.
Az államok öntik ki a pénzt a gazdaságba, ami elvileg inflációhoz kellene hogy vezessen, de különös módon ez nem történt még így. A magyarázat ismét a bankok nemhitelezési gyakorlatához kötődik. Ha a bankok nem hiteleznek, nem multiplikálódik a pénz, ezért nincs inflációs nyomás, hiába indul el több pénz a rendszerben. A kérdés az, hogy mit hoz a jövő? Ha elindul a gazdasági növekedés, elindulhat a pénzmultiplikációs hatás is.
Ha pedig majd felfelé menet az államok nem szívják vissza a pénzeket, akkor eljöhet az emelkedő infláció ideje.
Magyarország nyersanyagokban szegény ország, például az olaj ára minden termékbe beépül – így szólnak a tankönyi mondatok. Most mégis úgy tűnik, hogy a fejlődő piacok, a kelet-közép-európai régió és azon belül a magyar piac szempontjából is az emelkedő nyersanyagárak, kiemelten is az olajár nagyon fontos pozitív hatást jelent. A fejlődő piacok, az EMEA-régió a befektetők szempontjából sokszor egy sztori, hiszen a portfóliómenedzserek az egész régiót együtt kezelik. Úgy tartják, hogy ez egy nyersanyagkitett régió, ha újra emelkednek a nyersanyagárak, sok friss tőke érkezik a fejlődő piacokra, például Dél-Afrikába és Oroszországba, ebből pedig a magyar piac is részesedik.
Forrás: FigyelőNet
Ghána piacgazdaság, kevés politikai akadálya van a kereskedelemnek és a beruházásoknak. Az ország fő exportterméke az arany, a kakaó, a nyersolaj, a mangán, és az ipari gyémánt.
Százhúsz fecskendő, mintegy 10 millió forint értékű növekedési hormont tartalmazó készítményt találtak a pénzügyőrök az M1-es autópálya Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán egy bolgár trélerben – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Egy ügyvédből és könyvelőkből is álló, a költségvetésnek kétmilliárdos kárt okozó bűnszervezet tagjai ellen indult eljárás, az ügyészség nyolc ember letartóztatását indítványozta – tájékoztatott a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!