Biztos Kéz a lánctartozások ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a parlament az úgynevezett második építőipari gyorsítócsomagot, amellyel négy törvényt módosítottak. A jogszabálytól azt várják a jogalkotók, hogy gyorsulnak az építési beruházások, és mérséklődnek a lánctartozások.

Gyorsabb, egyszerűbb engedélyezés

Egy nagyobb építési projektnél több hatóság engedélye kell az építkezéshez, ezek az eljárások jelenleg egymás mellett folynak, és mindegyik határozat ellen lehet fellebbezni, így túl hosszú az engedélyezési folyamat. Az integrált engedélyezési rendszerben a jövőben egyablakos ügyintézéssel egy határozat születik, amely ellen egyszer lehet majd fellebbezni. Tovább csökkennek az engedélyköteles tevékenységek, és bevezetik az úgynevezett adat-tény eljárást, amelynek az a lényege, hogy egy könnyen kitölthető adatlapon – akár elektronikusan is – értesíthetjük az építésügyi hatóságot, ha kisebb építési tevékenységet szeretnénk végezni.

Építtetői fedezetkezelő

A „biztos kéz” program az osztrák és német Treuhand mintájára jön létre Magyarországon, működtetése a beruházási költség 1-1,5 százalékába kerül. A fedezetkezelő foglalkoztatatásának költsége a beruházás része, melyet az építtető áll majd.

Az úgynevezett építtetői fedezetkezelő garantálja majd a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését, nemcsak a kivitelező, hanem az alvállalkozó irányában is. Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítését, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosítéknak a célhoz kötött felhasználását biztosítja. A fedezetkezelő az építési műszaki ellenőr teljesítés-igazolása alapján – amennyiben a kivitelező által benyújtott számla teljesítéstartalma, teljesítési határideje megegyezik az építési szerződésben rögzítettel – rendelkezik az ellenértékének az elkülönített számlán tartott összegből való kifizetéséről.
Az építési beruházás fedezetének forrása saját erő, hitelígérvény, valamint pályázati támogatás lehet. Az építtető által nyitott, az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán (fedezetkezelői számla) kell elhelyezni az építési beruházás fedezeteként a szerződés szerinti teljes ellenérték – vagy amennyiben a felek részteljesítésben állapodnak meg, úgy részteljesítése ellenértéke – fedezetének forrását, valamint a kivitelező által befizetéssel nyújtott teljesítési biztosíték összegét.
A fedezetkezelőnél mindig ott kell lennie a beruházás következő fázisának a pénzügyi fedezetének. Az építési naplóba ma is be kell jegyezni a munkát végző cégeket, így a fedezetkezelő tudja, ki mit végzett el. A műszaki ellenőr igazolja a teljesítést, majd a fedezetkezelő fizet. Először annak, aki a munkát valójában elvégezte, vagyis az alvállalkozói lánc végén áll. Ha a felette lévő vállalkozó vitatja a teljesítést, a fedezetkezelő mindaddig nem fizet, amíg meg nem állapodtak a vitatkozók. Így az alvállalkozó megbízója is érdekelt a vita lezárásában, mert ő sem kap pénzt az ügy végéig.

A fedezetkezelőnek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokban, valamint a közbeszerzési törvény szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű építési beruházásokban lesz szerepe. Ez azonban azt jelenti, hogy a nem közbeszerzési eljárás keretében készülő beruházásoknál továbbra is megoldatlan lesz a lánctartozás problémája.

A módosítások jelentős része október 1-jén lép hatályba.

---