Az eÁFA éles tesztje számos kérdést vetett fel
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyszerűsített végelszámolásra is kiterjedő hatállyal szigorították tavaly szeptemberben az eljárás során csatolandó dokumentumok körét. A jogalkotó előírta ugyanis a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatás igazolására vonatkozó végelszámolói kötelezettséget.
Kiegészült azoknak a végelszámolás esetén benyújtandó okiratoknak a köre, amelyek hiánya esetén az eljáró cégbíróság hiánypótlás nélkül elutasítja a változásbejegyzési kérelmet. A cégtörvény módosítása következtében mind az általános szabályok szerint, mind pedig az egyszerűsített módon lefolytatott végelszámolások esetén – elutasítás terhe mellett – be kell nyújtani a legfőbb szerv jogutód nélküli megszűnést elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát, a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatot, és a végelszámoló aláírási címpéldányát (ha a végelszámoló nem a cég korábbi vezető tisztségviselője). A fentieken túl csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta, továbbá mellékelni kell a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv igazolását a biztosítottak adatainak az átadásáról. Egyszerűsített végelszámolás esetén a felsorolt okiratokon kívül a végelszámoló által a Cégközlönyben közzétett hirdetmény benyújtását is előírja a jogalkotó.
Önmagában a nyugdíjbiztosító igazolása – mint olyan – nem jelent teljes újdonságot, a cégbíróságok gyakorlatában ugyanis már a cégtörvény 2006. július 1-jei hatálybalépése óta jelen van. (2006. július 1-jét megelőzően végelszámolási ügyekben pedig a Csődtörvénynek a felszámolásra vonatkozó igazolási szabályait rendelte megfelelően alkalmazni a jogalkotó.) Nem volt azonban egységes a cégbíróságok eljárása a tekintetben, hogy milyen formában, az eljárás mely szakaszában és milyen jogkövetkezmény terhe mellett követelték meg a végelszámolóktól az igazolás becsatolását. Az igazi nóvum 2007. szeptember 1-je óta abban rejlik, hogy a hivatkozott melléklet benyújtásának az elmulasztása esetén a cégbíróság hiánypótlásra lefolytatása nélküli elutasító végzést hoz.
A biztosítottak majdani nyugellátásának a megállapítása szempontjából a biztosítottak adatainak a nyugdíj-biztosítási nyilvántartásba való bekerülése, illetve a már ott szereplő adatok kontrollja a foglalkoztatók jogutód nélküli megszűnése esetén a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek számára rendkívüli fontossággal bír. Az esetek többségében a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendezett vagyoni viszonyokkal, kiegyenlített követelésekkel záródó végelszámolásoknál a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek szempontjából is jóval kedvezőbb a kép, mint az egyre inkább vagyon- és irathiányos felszámolások esetében.
2004. január 1-je óta a nyugdíjtörvény végrehajtási rendelete a végelszámolók esetében adatszolgáltatási szabályokat is tartalmaz. Feladatuk nemcsak a végelszámolás kezdő időpontjától fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeknek, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján az elmaradt (korábbi évekre, illetve korábbi időszakokra vonatkozó) adatszolgáltatások teljesítésére is kiterjed.
Dr. Kiss Sándor figyelemfelhívó cikke teljes terjedelemben az Adó-Tb Kalauz 2008/3. számában olvasható el.
A tanulási időszakban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye mindenre választ ad, amit a rendszerről tudni kell!
Sokan azt hiszik, hogy a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelem, különösen, ha külföldről származik, könnyen elrejthető az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy a külföldi bankoknál és befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapírszámláról és pénzforgalmi számláról több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében. Szintén érdemes mérlegelni, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, és kriptovalutából jövedelmet szerzők a NAV ellenőrzések célkeresztjében vannak a NAV 2024-es ellenőrzési terve szerint – foglalja össze a Niveus Consulting Group.
Az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges. Ismertetjük a szabályozást és bemutatunk egy érdekes példát a transzferárazás világából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!