A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (2. rész)


A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel foglalkozunk, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

A sorozat első részét itt találja.

Nézzünk meg két további forgatókönyvet, amelyben az értékesítést elősegítő vélelmezett értékesítő a Közösségen belül található.

1b. forgatókönyv: belföldi értékesítések, ahol a termékek és a vevők az 1. tagállamban vannak, az elektronikus felület pedig a 2. tagállamban található.

A felállás szerint az 1. tagállambeli vevő elektronikus felületen keresztül rendel terméket egy az EU-ban nem letelepedett elsődleges értékesítőtől. Az elektronikus felületet a 2. tagállamban hozták létre. Az elsődleges értékesítő az 1. tagállamban tart olyan termékeket, amelyeket az 1. tagállambeli vevőnek adnak fel/fuvaroznak el (belföldi termékértékesítés).

Az elektronikus felület lesz az adóalany, mint vélelmezett értékesítő, mivel az elsődleges értékesítő nem az EU-ban telepedett le. Az elektronikus felület dönthet úgy, hogy az uniós szabályozás szerint működik, így a felület a letelepedési helye szerinti 2. tagállamban regisztrál az uniós szabályozásba, és azt az áfa-azonosító számot fogja használni, amellyel a 2. tagállamban már rendelkezik, ezért az elektronikus felületnek az 1. tagállamban nem kell áfa-alanyként regisztrálnia.

Két adóztatandó ügylet lesz, az első – egy adóalany-adóalany típusú – értékesítés keretében az elsődleges értékesítő ad el az elektronikus felületnek, míg a második ügylet (adóalany-fogyasztó) értékesítés során az elektronikus felülettől történik az 1. tagállambeli vevőnek.

A teljesítés helyét a fuvarozás hozzárendelése révén tudjuk meghatározni. Ennek megfelelően, tekintve, hogy az első értékesítéshez nem kapcsolódik fuvarozás, így a teljesítés helye az 1. tagállamban van, így az elsődleges értékesítőnek az 1. tagállamban kell áfa-alanyként regisztrálnia. A második értékesítéshez kapcsolódik fuvarozás, így a teljesítés helye szintén az 1. tagállamban van, az áfa-t az 1. tagállamban kell megfizetni (a termékekre az 1. tagállamban alkalmazandó áfa-kulcs szerint).

Az áfa akkor számítható fel mindkét esetben, amikor a fizetést az elsődleges értékesítő elfogadja. Az áfa megfizetésére kötelezett személy az első értékesítés során adólevonási joggal mentesített lesz, míg a második esetben az elektronikus felület köteles lesz az áfa-t az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül megfizetni a 2. tagállam adóhatósága számára, amelyek átutalja azt az 1. tagállam adóhatóságának.

Az áfa bevallása az elektronikus felület kötelezettsége lesz, aki az egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfa-bevallást nyújt be a 2. tagállam adóhatóságának, amelyben feltünteti az 1. tagállamot megillető áfa összegét és az áfa mértékét.

1c. forgatókönyvben legyen az a csavar, hogy bár itt is belföldi értékesítések történnek tekintve, hogy a termékek és a vevők az 1. tagállamban vannak, azonban az elektronikus felület jöjjön harmadik országból.

Az 1. tagállambeli vevő elektronikus felületen keresztül rendel terméket egy az EU-ban nem letelepedett elsődleges értékesítőtől. Az elektronikus felületet harmadik országban hozták létre. Az elsődleges értékesítő az 1. tagállamban tart olyan termékeket, amelyeket az 1. tagállambeli vevőnek adnak fel/fuvaroznak el (belföldi termékértékesítés).

Az adó alanya az elektronikus felület lesz, mint vélelmezett értékesítő, mivel az elsődleges értékesítő nem az EU-ban telepedett le. A felület választhatja az uniós egyablakos ügyintézési rendszer használatát, és az azonosítót kiadó tagállam bármely olyan tagállam lehet, ahonnan a termékeket értékesítik. Az elektronikus felület az 1. tagállamban regisztrál.

Itt is két adóztatandó ügyletünk lesz, egy adóalany-adóalany, illetve egy adóalany-végső vevő típusú. A teljesítés helyét újra a fuvarozás hozzárendelésével tudjuk megállapítani. Az első láb során nincs fuvarozás emiatt a teljesítés helye az 1. tagállamban van, ezért az elsődleges értékesítőnek az 1. tagállamban kell áfa-alanyként regisztrálnia. A második láb esetén történik fuvarozás, így a teljesítés helye az 1. tagállamban van, az áfa-t az 1. tagállamban kell megfizetni (a termékekre az 1. tagállamban alkalmazandó áfa-kulcs szerint).

Az áfa felszámíthatósága akkor keletkezik mindkét esetben, amikor a fizetést az elsődleges értékesítő elfogadja. Az áfa fizetésre kötelezett személy az első láb esetén adólevonási joggal mentesített lesz, míg a második ügyletben az elektronikus felületnek az egyablakos ügyintézési rendszeren keresztül kell áfa-t fizetnie az 1. tagállam adóhatósága számára.

Az áfa bevallása az elektronikus felület kötelezettsége, aki az egyablakos ügyintézési rendszer keretében áfa-bevallást nyújt be azt az 1. tagállam adóhatóságának.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 15.

Izer Norbert: egyszerűsödnek az adózói adminisztrációs terhek

Uniós szinten is példaértékű változásokat hajtott végre az adóadminisztráció csökkentése terén Magyarország az elmúlt években, ezt folytatta a kormányzat az Eseményalapú Adatszolgáltatási Platform (EMAP) projekttel, amelynek célja a vállalkozások foglalkoztatással összefüggő adminisztrációs terheinek csökkentése – mondta Izer Norbert.

2024. április 15.

Árfolyam az áfában (X. rész)

A cikksorozat soron következő része az előlegfizetéshez és a fordított adózáshoz kapcsolódó egyes kérdéseket tárgyalja.

2024. április 12.

Niveus: milliókat nyerhetnek bizonyos cégek még néhány hétig

A 2024-es adótörvény módosítások egy egyszeri amnesztiát biztosítanak a társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését. Így azok is mentesülhetnek a társasági adó (TAO) megfizetése alól, akik korábban nem jelentették be a NAV felé a más társaságokban szerzett tulajdonrészüket és azt most pótolják. Az utólagos bejelentésre május 31-ig van lehetőség-foglalja össze a Niveus Consulting Group.