A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (7. rész)


A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

A sorozat előző részeit itt találja.

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

Újabb forgatókönyvünkben is termékimportról lesz szó, amelyben az IOSS használatára is sor fog kerülni. Amiben ez a forgatókönyv eltér a korábbiaktól, az az, hogy az elektronikus felület a Közösségen kívül található, a végső megrendelő pedig bármely tagállamban lehet, az egyszerűség kedvéért használjuk a már megszokott 1. tagállam meghatározást. A 1. tagállamban a vevő 150 eurót meg nem haladó értékben terméket rendel egy Közösségen kívül létrehozott elektronikus felületen keresztül egy elsődleges értékesítőtől. A vevő jelzi, hogy a rendeltetési hely az 1. tagállamban van. A termékeket az elsődleges értékesítő nevében a Közösségen kívülről adják fel az importálás helye szerinti 1. tagállamban lévő vevőnek. Az IOSS használata esetén a termékek vámkezelése bármely uniós tagállamban elvégezhető, függetlenül attól, hogy a fogyasztó melyik tagállamban telepedett le.

Az adóalanyiság kérdése ebben a forgatókönyvben érdekes alakul, azzal együtt, hogy az elektronikus felület, mint vélelmezett értékesítő lesz az adóalany. A csavar a korábban megszokottakhoz képest abban van, hogy az adóalanyisághoz közvetítőre van szükség. Az elektronikus felület az IOSS-ben az 1. tagállamban letelepedett közvetítőn keresztül regisztrál. A közvetítőnek nem kell a termékek végső rendeltetési helye szerinti tagállamban letelepednie, bármely uniós tagállamban letelepedhet, és ott regisztrálhatja az IOSS-be az elektronikus felületet. Ebben a példában a közvetítő az 1. tagállamban van regisztrálva. A közvetítőnek regisztrálnia kell ahhoz, hogy az értékesítők/elektronikus felületek számára igénybe vehesse az IOSS-t. Ez nem áfa-azonosító szám. A közvetítő az elektronikus felület tekintetében az 1. tagállamban IOSS áfa-azonosító számot kap.

Az adóztatandó ügyletek tekintetében nincs változás a korábbiakhoz képest. Adóztatandó ügylet lesz a behozatal, ami az 1. tagállamban adózik. A másik adóztatandó ügylettípus pedig az importált termékek távértékesítése lesz, ami szokás szerint két alértékesítésre oszlik. Egyfelől az elsőleges értékesítő és az elektronikus felület között, másfelől az elektronikus felület és a végső vevő között történik.

A teljesítés helye szabályaiban sincs eltérés, az első alértékesítés teljesítési helye harmadik országban van, így áfa hatályán kívüli lesz az uniós áfa szempontjából. A második értékesítéshez kapcsolódik fuvarozás, ezért az 1. tagállamban teljesül, és a termékek az 1. tagállam vonatkozó adókulcsai szerint adóznak. A behozatal teljesítési helye az 1. tagállamban van.

Az áfa megfizetésére kötelezett személy importált termékek távértékesítésekor az alábbiak szerint alakul. Az elsődleges értékesítő – elektronikus felület viszonylat az uniós áfa hatályán kívül esik, azonban a felület – végső vevő viszonylatban az elektronikus felület az IOSS-en keresztül köteles áfát fizetni az 1. tagállam adóhatóságának.

Behozatal esetén vizsgálni kell, hogy a vám-árunyilatkozatban az 1. tagállam vámhatóságának elektronikus úton elküldött IOSS-szám érvényes-e, az áfa megfizetésére kötelezett személy meghatározása érdekében. A vámhatóság az IOSS adatbázisban elektronikusan ellenőrzi az IOSS-szám érvényességét, így abban az esetben, ha érvényes IOSS-szám, akkor áfa-mentes a behozatal az 1. tagállamban, a termékek szabad forgalomba bocsáthatók. Ellenben, ha érvénytelen az IOSS-szám, akkor adóztatott a behozatal az 1. tagállamban (az általános szabályok szerint, illetve a különös szabályozás alkalmazható). Az áfát ebben az esetben az erre kijelölt személy fizeti, ennek részleteire egy későbbi forgatókönyvben térünk majd ki.

Az elektronikus felület havi IOSS áfa-bevallást nyújt be az 1. tagállam adóhatóságának, amelyben feltünteti az 1. tagállamot megillető áfa összegét és az áfa mértékét. Az elektronikus felület nyilvántartást vezet a termékek értékesítéséről és bevallásáról.

A vámügyi vonatkozások az 5. forgatókönyvben ismertettek szerint alakulnak, azzal az eltéréssel, hogy a 2. tagállam helyébe az 1. tagállam lép.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.