A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)


A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

A sorozat előző részeit itt találja.

Az újraszabályozott e-kereskedelmet bemutató cikksorozat utolsó két részében még két olyan forgatókönyv kerül bemutatásra, amelyben az áruk Közösség területére történő behozatala történik, azonban az IOSS használata nélkül. A termékek az 1. tagállamba érkeznek, továbbításra kerülnek a 2. tagállamba és behozatalra kerülnek a 2. tagállamban. Az uniós vevő (a 2. tagállamban) 150 eurót meg nem haladó értékben termékeket rendel egy valamely tagállamban (vagy az EU-n kívül) létrehozott elektronikus felületen keresztül egy elsődleges értékesítőtől. A vevő jelzi, hogy a rendeltetési hely a 2. tagállamban van. A termékeket az elsődleges értékesítő nevében adják fel a Közösségen kívülről az 1. tagállamba, majd az 1. tagállamból szállítják a 2. tagállamban lévő vevőhöz.

Az Uniós Vámkódex végrehajtási jogi aktusának (A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete) 221. cikkében (Az (EU) 2020/893 bizottsági végrehajtási rendelet 221. cikkének (4) bekezdése) került annak egyértelművé tétele, hogy a kis értékű termékek behozatalának bejelentésére illetékes vámhivatal az a vámhivatal, amely abban a tagállamban található, ahol az áruk feladása vagy fuvarozása befejeződik, amennyiben az említett árukat áfa szempontjából nem az IOSS rendszer keretében jelentik be. E módosítás célja annak biztosítása volt, hogy ezekre a termékekre a termékek rendeltetési helye szerinti tagállam áfa-mértékét alkalmazzák. Így 2021. július 1-jétől valamennyi ilyen termék a végső rendeltetési hely szerinti uniós tagállamba való megérkezésig árutovábbítási eljárás alá tartozik.

A gyakorlatban a termékek csak ezután kerülhetnek szabad forgalomba az áruk rendeltetési helye szerinti tagállamban. Így amikor a termékek először megérkeznek az 1. tagállamba, azokat árutovábbítási eljárás alá kell vonni, és a 2. tagállamba kell szállítani.

Az adóalany az elektronikus felület lesz, mint vélelmezett értékesítő, aki azonban nem regisztrál az IOSS-be. Jelen forgatókönyvben is két adóztatandó ügyletünk lesz, az importált termékek távértékesítése (két, a már jól ismert alértékesítésre oszlik), illetve a behozatal a 2. tagállamban. Mindkét alértékesítés teljesítési helye az unión kívül van. Annak ellenére, hogy a második alértékesítéshez (felület – 2. tagállami vevő) fuvarozás is kapcsolódik, a fuvarozás megkezdése harmadik országban kezdődik, ezért lesz a teljesítés helye Közösségen kívüli ebben az esetben is. A Közösségen kívüli teljesítési hely azt eredményezi, hogy az ügylet nem eredeztet uniós áfa-kötelezettséget. Behozatal esetén a teljesítés helye a 2. tagállamban van.

Az áfa felszámíthatóságáról az importált termék távértékesítése esetén nem beszélhetünk, tekintve, hogy az előbbiekben ismertetett szabályok miatt erre terjed ki az uniós áfa-kötelezettség. Behozatal esetén a termékek importjakor, az árutovábbítási eljárás befejezése után lehet az áfát felszámítani.

Az áfa-fizetésre kötelezett személy a behozatal során a 2. tagállamban az áfa megfizetésére kijelölendő személy. Ha a 2. tagállamban az áfa megfizetésére kötelezett személy a vevő, akkor a behozatal utáni áfát két módon lehet megfizetni. Egyfelől megfizethető a különös szabályozás keretében, amikor a vevő megfizeti az áfa-t a postának/expresszfuvarozónak/vámügynöknek, és a terméke kiszállításra kerül. A posta/expresszfuvarozó/vámügynök havonta megfizeti a beszedett áfa-t a 2. tagállam illetékes hatóságának. A másik mód a rendes eljárás, amikor a nyilatkozattevő megfizeti az áfa-t a vámhatóság számára, és a termék szabad forgalomba kerül, a termékek értékétől függetlenül.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 30.

Kávézóban használható hűségkártya értékesítése kapcsán felmerülő áfakötelezettség

Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.