A vendéglátás során alkalmazható 5%-os adókulcs, utazási információk | NAV-Figyelő 24. hét

Nem mindegy, hogy elvitelre, vagy helyben fogyasztásra kéri a vendég az ételt. De mikor is kalkulálhat a vendéglátós 5%-os áfával? A kedvezményes adómérték alkalmazásához együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatás jelleg érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adómértéket alkalmazni. Az eligazodást segíti a NAV-Figyelő eheti száma az Accace szakértőjének tollából:

A NAV és a Pénzügyminisztérium újabb adózási kérdést válaszolt meg közösen, ezúttal a vendéglátó szolgáltatások nyújtásakor alkalmazandó 5%-os ÁFA-kulccsal kapcsolatban.

A közleményben ismertetik, hogy az Áfa tv. 2018. óta az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására 5 százalékos adómértéket rendel alkalmazni.

A kedvezményes adómérték alkalmazásához együttesen több feltételnek kell megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatás jelleg érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adómértéket alkalmazni.

Ahhoz, hogy az ügylet a fentiek szerinti kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell (kellett) együttesen fennállnia:

• az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
• ennek a szolgáltatásnak
  • 2019. június 30-áig a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ’03 55.30.1 kód alá kellett tartoznia,
  • 2019. július 1-jétől a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszerének 2018. január 1-jén érvényes besorolási rendje szerint TESZOR’15 56.10 kód alá kell tartoznia,
• a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

A fenti feltételek közül, ha bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható, és az általános szabályok szerint kell az áfát megállapítani (27%).

Az említett SZJ’03 és TESZOR’15 kódok alapvetően egymásnak megfeleltethetők, de bizonyos eltérések mutatkoznak a statisztikai besorolást illetően. Az ügyletek megítélése így 2019. június 30-át követően a statisztikai besorolás tekintetében módosult, de az említett hármas szempontrendszer másik két elemét illetően változás nem történt.

A TESZOR’15 56.10 alá sorolható, az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra vonatkozó kedvezményes adómértékkel kapcsolatos tudnivalókat a most közzétett Adózási kérdés ismerteti.

Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy a TESZOR’15 szerinti fogalmak, valamint az Áfa tv. és az Európai Unió Tanácsának a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelete (a továbbiakban: Áfa vhr.) szerinti fogalmak tartalmilag nem feltétlenül fedik egymást, így nem azok elnevezését, hanem a szolgáltatás tartalmát kell meghatározónak tekinteni.

Az Adózási kérdésben részletes áttekintés található arról, hogy az egyes, fentebb felsorolt feltételeknek történő megfelelés mit takar pontosan.

Szolgáltatásnyújtás – a megítélés szempontjai

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adóalany által teljesített ügylet az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak minősüljön.

Így először is azt szükséges meghatározni, hogy milyen szempontok szerint határolható el, hogy termék (étel, ital) értékesítése vagy étkeztetési szolgáltatás nyújtása történik.

Erre az Európai Bírósági ítéletekre alapozva az Áfa vhr. 6. cikke tartalmaz szempontokat. A hivatkozott jogszabályhely a következőket tartalmazza:

„(1) Az éttermi és vendéglátó-ipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek. Az ételek és/vagy italok értékesítése csak az egyik összetevője a teljesítésnek, amelyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban. Az éttermi szolgáltatás az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményeiben történő nyújtása, a vendéglátó-ipari szolgáltatás pedig az említett szolgáltatásoknak a szolgáltatásnyújtó létesítményein kívül történő nyújtása. 

(2) Nem tekintendő az (1) bekezdés szerinti éttermi vagy vendéglátó-ipari szolgáltatásnak a kész- vagy félkész ételek és/vagy italok, olyan értékesítése – függetlenül attól, hogy az magában foglalja-e a fuvarozást vagy sem – amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás.”

A fentiek alapján kiemelendő, hogy az Áfa tv. értelmében nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá az ügyletet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérnek, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben.

A fentiek értelmében nem szolgáltatásnyújtás, hanem termékértékesítés valósul meg például a következő esetekben:

• az étel, helyben készített alkoholmentes ital elvitelre történő értékesítésekor,
• az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan értékesítésekor, amely a házhoz szállítást is magában foglalja,
• az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított (jellemzően ide tartoznak például a lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfé kocsiból történő értékesítései). Ez esetben ugyanis nem tekinthető úgy, hogy az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások vannak túlsúlyban az ügyletben.

Ugyanakkor a szolgáltatásnyújtásként történő minősítéshez nem feltétlenül szükséges, hogy az ételt, italt felszolgálják, tehát az önkiszolgáló étkezőhelyeken is megvalósulhat szolgáltatásnyújtás. Így abban az esetben, ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és azok tisztántartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), szolgáltatásnyújtás valósul meg attól függetlenül, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja.

Ennek megfelelően szolgáltatásnyújtás történik például a bevásárlóközpontok éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés esetén akkor is, ha az étel elfogyasztásához használt asztalt, széket vagy például a fogyasztáshoz kapcsolódó mosdóhasználatot, illetve előzőek tisztán tartását részben vagy egészben nem (illetve nem közvetlenül) az étel, helyben készített alkoholmentes ital értékesítője biztosítja. Az, hogy az önkiszolgáló étteremben a tálca visszavitele a vendég feladata, de a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezet, eszközök egyébként biztosított, az ügylet szolgáltatásnyújtás jellegét nem kérdőjelezi meg.

A megfelelő statisztikai besorolás alá tartozó vendéglátó egység elvitelre történő értékesítésének termékértékesítéskénti vagy szolgáltatásnyújtáskénti megítélése során a vevő elviteli vagy helyben fogyasztási szándéka a meghatározó. Például, ha a vevő az étteremből, cukrászdából elvitelre kéri az ételt, süteményt, majd amikor becsomagolva átveszi, mégis leül egy asztalnál, és azt ott helyben elfogyasztja, akkor az emiatt nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, hanem az eredeti szándékának megfelelően kezelendő, termékértékesítésként, az annak megfelelő adómértékkel.

Ha a vendég helyben fogyasztásra kéri a megrendelt ételt, majd a maradékot becsomagoltatja és elviszi, akkor tekintve, hogy a vendég eredeti szándéka éttermi szolgáltatás igénybevételére irányult, a becsomagolni kért maradék étel átadása is az éttermi szolgáltatásnyújtás része, az nem minősül termékértékesítésnek. Ha a vendég már a rendeléskor jelzi, hogy a menü egy részét (pl. leves) helyben fogyasztja, a másik részét (pl. főétel) pedig elvitelre kéri, akkor ilyen esetben éttermi szolgáltatás, és amellett egy termékértékesítés is megvalósul, következésképpen az ügylet adóalapját meg kell bontani, a kedvezményes adómérték csak a szolgáltatás (helyben fogyasztott étel) adóalapjára alkalmazható, a termékértékesítés (elvitelre kért étel) adóalapja után az adott termékre alkalmazandó adómértékkel kell az adót megállapítani.

A statisztikai besorolás elvei, kérdései

A kedvezményes adómérték alkalmazhatóságának második feltétele, hogy az adóalany által végzett ügylet a TESZOR’15 56.10 Éttermi és mozgó vendéglátás szolgáltatás kategóriába tartozzon.

A TESZOR’15 56 Vendéglátás kód alá tartozás elsődleges feltétele, hogy az ételek azonnali fogyasztásra alkalmasak legyenek. A kiszállításra értékesített étel és ital is ide tartozik, amennyiben teljesül az azonnali fogyaszthatóság feltétele.

Ide sorolandó az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálása, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnan elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül. Besorolási szempontból elsődleges az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmassága, másodlagos a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.

A közlemény kiemeli, hogy a TESZOR’15 56.10.11, 56.10.12, 56.10.13 és 56.10.19 kódok alá történő statisztikai besorolásnak nem feltétele a melegkonyha, csak az, hogy az ételek és az italok közvetlen fogyasztásra alkalmasak legyenek. Így a kedvezményes adómérték alkalmazásának nem akadálya, ha az étel nem helyben készült. (Az SZJ 55.30.11, 55.30.12 és 55.30.13 kódok alá történő sorolás feltétele volt a melegkonyha üzemeltetése.

Étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom meghatározásának szempontjai

A kedvezményes adómérték alkalmazhatósága szempontjából meghatározó jelentősége van annak is, hogy az adott étkezőhelyi vendéglátás keretében milyen étel-, italforgalom valósul meg.

Mindenekelőtt a közlemény kiemeli, hogy a kedvezményes adómérték alkalmazhatóságához nem szükségszerű, hogy egy adott szolgáltatás keretében egyszerre étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú ital fogyasztására is sor kerüljön.

Mindemellett, ahogy az előzőekben már szerepelt, jellemzően nem tartozik a TESZOR’15 56.10 alá az olyan szolgáltatás, amelynek keretében kizárólag italforgalom valósulhat meg, így a kizárólag italforgalmat tartalmazó szolgáltatás csak abban az esetben tartozik kedvezményes adómérték alá, amennyiben a felszolgált ital helyben készített és nem tartalmaz alkoholt, valamint TESZOR’15 56.10 alá tartozó Éttermi és mozgó vendéglátás keretében valósul meg.

Amennyiben az adott (egyéb törvényi feltételeknek megfelelő) szolgáltatás keretében ételforgalom és helyben készített, alkoholmentes italforgalom valósul meg, 5%-os adómérték alkalmazandó.

Amennyiben a szolgáltatás az ételforgalom és/vagy helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett magában foglal helyben készített alkoholtartalmú italforgalmat vagy nem helyben készített italforgalmat is, az 5%-os adómérték akkor sem terjedhet ki a helyben készített alkoholtartalmú italforgalomra, illetve a nem helyben készített italforgalomra, ha az egyébként az összes étel- és italforgalmon belül elhanyagolható mértékű.

Amennyiben a szolgáltató az ilyen étkezőhelyi vendéglátás adóalapján belül nem határozza meg külön az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. pontjában foglaltaknak megfelelő (kedvezményes adómérték alá tartozó) forgalom és az azon kívüli italforgalom adóalapját (ide tartozik például az az eset, amikor a szolgáltató fix áron korlátlan étel- és italfogyasztást biztosít a vendégeinek, vagy amikor a fix áron kínált menü egy palackozott üdítőitalt is tartalmaz), és e megosztást nem jeleníti meg a szolgáltatást kísérő bizonylaton, akkor a szolgáltatás egészére 27%-os adómérték alkalmazandó.

Amennyiben viszont az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó részének önálló adóalapja van, arra 5%-os adómérték alkalmazandó, feltéve, hogy e megosztás a szolgáltatást kísérő bizonylaton is megjelenik. Az étkezőhelyi vendéglátás kedvezményes adómérték alá tartozó része adóalapjának meghatározása jellemzően az egyes ételekre, italokra meghatározott egyedi árak alapulvételével történhet. Azokban az esetekben, amikor erre bármely oknál fogva nincs lehetőség, a megosztást a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét betartva, vagyis oly módon kell elvégezni, hogy az eset összes körülményeit figyelembe véve, a kedvezményes adómérték alá eső szolgáltatás adóalapja ne legyen indokolatlanul magas.

A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe olyan italok tartoznak, mint például a gyümölcsből, zöldségből helyben préselt vagy facsart innivaló, illetve a helyben készített alkoholmentes koktél, turmix, tea, limonádé, kávé. A helyben készített, nem alkoholtartalmú italok körébe tartozik a jellemzően gyorséttermekben használt italkészítő automatából a sűrítményből szódavíz hozzáadásával kiszolgált szénsavas üdítőital is.

Ha az étel tartalmaz alkoholt, az nem akadálya a kedvezményes adómérték alkalmazásának, figyelemmel arra, hogy az ételforgalomra nem vonatkozik a „nem alkoholtartalmú” kitétel.

A palackos üdítő ugyanakkor nem válik helyben készített itallá pusztán azáltal, hogy az adózó azt kitölti és a kitöltött üdítőt például citromkarikával ízesíti, díszíti.

A fentieken túl a NAV-figyelőben IDE kattintva részletesen olvashat az eheti adótraffipax helyszínekről, a júliusi elszámolható üzemanyagárakról és a nyári utazással kapcsolatos adózási tudnivalókról. A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---