A visszamenőleges hatály tilalma

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elfogadta a parlament az új jogalkotási törvényt, amelynek a visszamenőleges hatály tilalmának a kimondása az egyik legfontosabb rendelkezése. Rögzíti továbbá, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészülésre.

A jogalkotási törvény szerint a jogszabályoknak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkezniük. Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet. Ilyenkor azonban a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.

Fontos tudni, hogy a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni és a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

A jogszabály tervezetekhez az előkészítőnek indokolást kell csatolnia, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a jövőben is a Magyar Közlöny lesz, amelyet a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, annak szövegét hitelesnek kell tekinteni. A jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege ugyanakkor a Magyar Közlönyben nem tehető közzé. Fontos alapelv továbbá, hogy a jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

A 2012-ben létrejövő Nemzeti Jogszabálytár a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjteményként működik majd.

A tárcalapokban nem csak az tehető közzé, ami a Magyar Közlönyben megjelent, vagy aminek megjelenését jogszabály elrendeli, hanem ami a hivatalos lapot kiadó szerv által irányított központi államigazgatási szerv munkája szempontjából fontos. így a tárcalapok tartalma bővülhet a jövőben. Ráadásul annak sem lesz akadálya, hogy egy központi államigazgatási szerv több tárcalapot is kiadhasson.

A jogalkotási törvény a fenti kivétellel 2011. január 1-jén lép hatályba.

---