Adó- és áremelésbe kezd a kormány?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az AXA elemzése felszökő munkanélküliséget és elhúzódó recessziót jósol.

Jelentősen kilóg az inflációs előrejelzések sorából a kormányzati prognózis – állapítja meg az AXA Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. makrogazdasági elemzője. Gerendás János szerint a piaci várakozások feletti előrejelzés vagy a adójogszabály-módosítási, vagy hatósági áremelési tervekkel magyarázható: a gazdasági válság által megroppant termelőszektor megsegítésére esetleges járulékcsökkentés irányába mozdulhat el a kormányzat, a kieső jövedelmeket pedig a közvetlen adók vagy a hatósági árak jelentős növelésével ellensúlyozhatja.

Az euróbevezetés szempontjából fontos maastrichti inflációs kritérium elérése ugyan első látásra közelebb került, hiszen belátható távolságba került a 3 százalékos szint, ám azt fontos figyelembe venni, hogy a kritérium mozgó célpont, ami a legjobb három euróövezeti ország átlagos inflációjától függ. Jelenleg azonban a fejlett országokat e téren is hatalmas bizonytalanságok övezik, sokan az összezuhanó kereslet által deflációtól rettegnek, míg a jegybankok és kormányzatok szorgosan növelik dollár és euró százmilliárdokkal a pénzkínálatot, ami hosszabb távon inflációhoz vezethet.

Az elemző az MNB kamatpolitikája kapcsán úgy véli, hogy amennyiben a vártnál gyorsabb ütemben tudja a jegybank a vágási sorozatot végigvinni, stimuláló hatást gyakorolhat a recesszióba forduló gazdaságra. A jelenlegi magas reálkamatok ugyanis még inkább a fogyasztás visszafogására (és megtakarításra) ösztönzi a háztartásokat, ami ugyan az egyensúlyi számokat tekintve pozitív, ám a gazdasági növekedést erősen visszaveti. A kamatvágásnak a gazdaság élénkítése szempontjából azért is van kiemelkedő jelentősége, mert hazánkban jelenleg a fiskális politikának csak korlátozott mozgástere van arra, hogy stimulálja a gazdaságot. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a forint illetve az állampapírpiac szereplői mennyire is támogatják ezt a törekvést.

A prognózis szerint a rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi, elhúzódó recesszióval szembenéznie Magyarországnak. A válság az exportnak leginkább kitett magyar feldolgozóipart fogja első körben és elsősorban érinteni; a több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenésével az állástalanok aránya a jelenlegi 7,7 százalékról 9,9-re nőhet. A nagyobb probléma azonban az, hogy a munkaerőpiacról idősen (50 év fölött) kieső réteg könnyen válhat – a rendszerváltás időszakához hasonlóan – végleg inaktívvá, ami egyrészről tovább rontaná a már így is Európában egyik legalacsonyabb aktivitási rátánkat, illetve jelentős többletkiadást generálna az államháztartásnak. Ezeknek a munkavállalóknak a kiesése egyrészről az adóbevétel csökkenését, másrészről a szociális kiadások jelentős, tartós növekedését jelentené. Minden valószínűség szerint a kormányzatnak kevesebbe kerülne egy célzott anticiklikus fiskális csomag bevezetése, ami ezt megakadályozná.

Forrás: Napi Online

---