Adóátalakítás csak 2009-től

Adó

2007. július 5. Adó Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ma nem tudni, hogy mikortól és milyen feltételekkel lesz ingatlanadó, illetve, hogy pontosan mennyi jelenlegi adófajtát vált majd ki – mondta tegnap a miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón. Gyurcsány Ferenc hozzátette: ezen adónem bevezetéséhez 2008. január 1-jétől teremtődnek meg a törvényi feltételek, s az első évben várhatóan az értékalapú számbavétel lehetőségét dolgozzák ki.

A kormányzat igyekszik a lehető legkevesebb bürokráciával járó módot megtalálni, övezeteket és kategóriákat állítani – szögezte le a kormányfő. A koalíciós szerződés kiegészítéseként aláírt megállapodás szerint nincs változás a jelenlegi helyzethez képest, miszerint az ingatlanadó tipikus helyi adó, így az új ingatlanadót is az önkormányzatok szedhetik majd be, s határozhatják meg a mértékét és az esetleges mentességeket is. Egyetértés van abban – s a szakma is ezt támogatja –, hogy a magyar adórendszert el kell mozdítani a vagyoni típusú adóztatás irányába – szögezte le a miniszterelnök.

Az MSZP álláspontját osztja Gyurcsány Ferenc, miszerint az ingatlanadóval ne növekedjen az átlagos családok terhelése, s az 50-60 millió forintnál értékesebb ingatlant tulajdonlók fizessenek többet. Egységes lesz az ingatlanadó, mert ma meglévő adókat vált ki, általánossá pedig attól válik, hogy az ország egész területére kiterjed – értelmezte a koalíciós szerződésbe ez ügyben foglalt egyetlen mondatot a miniszterelnök. A távlati adótervekről szólva megismételte a kormánypártok által vasárnap aláírt dokumentumban is rögzítetteket: átfogó adóátalakítás 2009-től várható, az erről szóló jogszabályokat 2008 tavaszán kell elfogadnia az Országgyűlésnek.

A kormány nem kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását – reagált Gyurcsány Ferenc arra, hogy a köztársasági elnök két törvényt küldött kedden vissza az Országgyűlésnek megfontolásra. A vagyontörvény július 15-én lépett volna hatályba, s hozta volna ekkortól létre a vagyongazdálkodási tanácsot. A Mol és az MFB keddi szerződéséről a kormányfő azt mondta: kölcsön- vagy bérleti szerződés jött létre, ám ez ügyben tartja magát ahhoz a korábbi álláspontjához, hogy nem tájékoztatja a nyilvánosságot a kormány lépéseiről. A szocialista frakció és a kormány kapcsolatát firtató kérdésre Gyurcsány Ferenc azt válaszolta: jó minőségű az együttműködés.

Forrás: Világgazdaság

Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.