Adóbevallás: drága a késés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legrosszabbul az jár, aki késik a bevallással, késve és keveset fizet, és nem is javítja ki hibáit: ő mulasztási bírságra, késedelmi pótlékra és adóbírságra is számíthat. A kisebb bűnök kevesebbe kerülnek.

Elkésett bevallás – mulasztási bírság

Mulasztási bírságra akkor számíthatunk, ha az szja-bevallási kötelezettséget a határidő lejárta után, de még az adóhatóság felszólítása, ellenőrzése előtt teljesítjük, és a késedelmet nem mentjük ki.

Mulasztási bírsággal jár az is, ha egyáltalán nem adunk be adóbevallást. Ilyenkor azonban az adóhatóság a bírság kiszabásával egyidejűleg határidőt szab és felszólít a bevallás benyújtására. Ha ezt a határidőt elmulasztjuk, akkor a már kiszabott bírság kétszeresét kell megfizetni, ha azonban teljesítjük a kötelezettséget, az adóhatóság korlátlanul mérsékelheti  az eredetileg kiszabott bírságot.

A hibásan benyújtott bevallás is mulasztási bírságot von maga után. Ha viszont a késedelmesen benyújtott bevallás egyúttal hibás is, csak a késedelemért szankcionál a hatóság.

A bírság mértékét egységesen határozza meg az adózás rendjéről szóló törvény, magánszemélyek legfeljebb 200 ezer, gazdálkodó és más szervezetek pedig 500 ezer forint bírságra számíthatnak.

Hibásan benyújtott bevallásért magánszemély 20 000 forintig, cégek, egyéb szervezetek és vállalkozók 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.

A kiszabásnál az adóhatóság mérlegeli a mulasztás körülményeit, így különösen annak súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A mulasztási bírság méltányosságból mérsékelhető.

Fizetési késedelem: késedelmi pótlék

A fizetési késedelmet már keményebben szankcionálják, hiszen a késedelmi pótlék nem határozott összegű, az a késedelem minden egyes napjával emelkedik.

Aki késedelmesen fizeti meg az adót, az esedékesség napjától késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A megállapított késedelmi pótlék után újabb késedelmi pótlékot már nem lehet felszámítani. A késedelmi pótlék alapja az az adó, amelyet az esedékesség napjáig nem fizettek meg.

A pótlék megállapítása során az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, és ennek alapján állapítja meg a késedelmi pótlékot.

Mind a késedelmes bevallásnál, mind pedig a késedelmes fizetésnél lehet élni igazolási kérelemmel, ha az adó bevallása vagy befizetése elháríthatatlan akadályba ütközik (például hosszadalmas kórházi kezelés). Hat hónapon túl  azonban nem lehet igazolni a mulasztást.

Hibás bevallás: önellenőrzési pótlék

Amikor az adózó önellenőrzéssel maga helyesbíti adóbevallását, akkor önellenőrzési pótlékot köteles fizetni, a helyesbített összeggel együtt. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50 százaléka, aki viszont ugyanazt a bevallást ismételten önellenőrzi, már a késedelmi pótlék 75 százalékát köteles befizetni önellenőrzési pótlékként.

Amennyiben az önellenőrzés nem keletkeztet pótlólagos adófizetési kötelezettséget, mert az adózó az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette adóját, akkor a fentiek szerint kiszámított önellenőrzési pótlékból nem kell bevallani és megfizetni az 5000 forintot, magánszemélynek pedig az 1000 forintot meghaladó összeget.

A személyi jövedelemadó bevallás önellenőrzésekor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha a munkáltató vagy a kifizető hibás igazolást ad, de a hibát csak a bevallás benyújtása után fedezi fel az adózó, illetve a munkáltató vagy a kifizető olyan későn állítja ki az adózó jövedelemigazolását, hogy az a határidőben benyújtott adóbevallásban nem tudja feltüntetni a pontos adatokat. Tehát a munkáltató vagy a kifizető mulasztása nem jogosítja fel a magánszemélyt arra, hogy a késedelmes igazolás miatt ő maga is bevallási késedelembe essen, viszont az önellenőrzést pótlékmentesen végezheti el.

Fontos, hogy az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó bevallásával mentesülünk az adóbírság, mulasztási bírság alól. A helyesbített meg nem fizetett adó és az önellenőrzési pótlék megfizetésével pedig mentesülünk az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

Adóhiány: adóbírság

Akinél adóhiányt állapít meg a NAV, annak adóbírságot kell fizetnie. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózásnál viszont csak akkor, ha azt az adókülönbözetet az esedékessége időpontjáig nem fizette meg az adózó. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka.

Nem állapíthat meg az adóhatóság adóbírságot az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett. Amennyiben a munkáltató állapította meg az adót, az adóhatóság az adóhiány utáni adóbírságot, illetve a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

A szankciók könnyen össze is adódhatnak, például egy olyan bevallásnál, amit késve adunk be és késve is fizetjük be az adót, sőt kevesebbet is fizetünk, mint kellene. Ilyenkor számíthatunk mulasztási bírságra, késedelmi pótlékra és adóbírságra is.

---