Adóbűncselekmény a szívességi lakáshasználatnak álcázott bérbeadás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mivel a bérbeadásból származó jövedelem adóköteles, ezért az adózás rendje ellen elkövetett bűncselekményért is felelhet azon ingatlantulajdonos, aki esetében bizonyításra kerül, hogy úgynevezett szívességi lakáshasználatnak álcázza a bérleti jogviszonyt – írja az [origo].
A szívességi lakáshasználat törvényes jogi lehetőség, a használatra átadott lakásért nem kötelező bérleti díjat kérni – még ismeretlen „üzletfelek” esetében sem. A szerződés megköthető szóban, ráutaló magatartással, a dolog egyszerű átadásával.
A Polgári törvénykönyv nem nevesíti ezt a szerződéstípust, ezért a gyakorlatban a haszonkölcsön szerződés szabályait alkalmazzák rá, akár a megkötés, akár a megszűnés eseteiben.
Ennek megfelelően, azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a szívességi lakáshasználat meghatározott célja lehetetlenné vált, vagy a dolgot, azt használatba vevő, rendeltetésellenesen, szerződésellenesen használja, rongálja.
Szintén azonnali hatállyal felmondható a megállapodás, ha a szívességi lakáshasználó az ingatlant engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy olyan tevékenységet folytat, amelyet a tulajdonos nem fogad el. (Rendes felmondással tizenöt napos határidővel mondható fel a szerződés.)
Jogászi körökben egybehangzó vélemény, hogy több okból sem tanácsos az adóköteles bérleti jogviszonyt ezen, ingyenes jogcímmel leplezni. Különösen igaz ez a felek közt bekövetkezett konfliktusra, a bérbeadó ekkor különösen számolhat a kellemetlen következményekkel.
Folytatás az origo.hu-n.
Forrás: origo