Adócsalásért ültetik le Szerbia leggazdagabb emberét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Adócsalás miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre és nyolcmillió dináros (mintegy 21,44 millió forint) pénzbüntetésre ítélték pénteken Miroslav Miskovicot, Szerbia leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb emberét.

A férfit és fiát 2012 decemberében vették őrizetbe, nyolc másik emberrel együtt. Miroslav Miskovicot később, 2013-ban rekordösszegű, 12 millió eurós (3,79 milliárd forint) óvadék fejében helyezték szabadlábra.

Az adócsalási ügy mellett sikkasztással is vádolták, ez utóbbi alól azonban felmentették. A vádak szerint ő és társai 2005 és 2010 között mintegy 153 millió euró (48,3 milliárd forint) veszteséget okoztak a szerb államnak útépítő cégek privatizálása során. Azért ítélték el, mert segített fiának, Markónak mintegy 320 millió dinár (857 millió forint) értékű adó eltitkolásában. Fiát pénteken egy év házi őrizetre és szintén nyolcmillió dinár pénzbüntetésre ítélték, emellett cégének be kell fizetnie az elmaradt adótartozást.

Az ügyészség azért kért súlyosabb büntetést Miroslav Miskovicra, mert állításuk szerint ő adott tanácsot a fiának, hogyan kerülje ki az adófizetést.

A 73 éves Miskovic vagyonát körülbelül 2 milliárd euróra (több mint 630 milliárd forint) becsülik. A kiskereskedelem, a mezőgazdaság, az ingatlanpiac és a biztosítás területén vannak érdekeltségei az egész Balkánon.

Miroslav Miskovic nem jelent meg a tárgyaláson, azonban joga van fellebbezni az ítélet ellen, és ügyvédje már be is jelentette, hogy élni fognak ezzel a joggal. Fia részt vett az ítélethirdetésen.

Miroslav Miskovicot 2016-ban első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ám a fellebbviteli bíróság 2017-ben az ítéletet részben semmissé nyilvánította, és új tárgyalást rendelt el.
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)