Adócsökkentés lesz fedezet nélkül?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre sűrűbb a homály a hamarosan felálló új kormány adóváltoztatásaival kapcsolatban.

Egyre sűrűbb a homály a hamarosan felálló új kormány adóváltoztatásaival kapcsolatban. Miközben a leendő kormányhoz igencsak közel álló lap, a Magyar Nemzet tegnapi számában három konkrét variációról és százmilliárdos csökkentésről ír, addig Matolcsy György leendő gazdasági miniszter szerint sürgető feladatuk lesz a megörökölt helyzet miatt akár 7-8 százalékosra is felfutó hiány mérséklése. Varga Mihály , a Miniszterelnökség államtitkári posztjának várományosa mindeközben gazdasági vészhelyzetről beszél.

Mindennek fényében még kevésbé érthető, milyen forrásból tervezne már ez év július 1-jétől százmilliárd forint kihatású adócsökkentést a leendő kormány. Már csak azért is, mert laptársunk tudomása szerint az egyik csapásirány a szuperbruttósítás visszamenőleges kivezetése lehet, ez azonban nem száz-, hanem 250 milliárd forintos tételt jelentene. Sőt, Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint négyszázmilliárdos lehetne emiatt a kiesés. A Klub Rádióban elmondta: a cafeteria adózásának megszüntetése további százmilliárdos hiánynövelést okozna.

Más kérdés persze, ha az adóalap csökkenését az új kormány nem az adókulcsok megemelésével kívánja kompenzálni, ez viszont már nehezen képzelhető el visszamenőleges hatállyal. E forgatókönyv esélyét csökkenti az is, hogy ezzel párhuzamosan át kellene alakítani az adójóváírás rendszerét is. Igaz, e két tényező együttes megszüntetésével a kabinet viszonylag könnyen egyszerű és igazságos személyi jövedelemadózást alakíthatna ki Magyarországon (VG, 2010. április 28., 3. oldal).

A második lehetőség a béren kívüli juttatásokat terhelő adó megszüntetése, ennek év közbeni megvalósítása azonban igencsak megnehezítené a cégek életét, és e könnyítés kevesebbeket is érint, mint más adónemek mérséklése. A harmadik forgatókönyv az innovációs járulék kivezetéséről szól, ez azonban éves szinten csupán 30-35 milliárd forintos tételt érint.

Forrás: Világgazdaság Online

---