Adócsökkentéseket jelentett be Varga Mihály


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ennek fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák, azt szeretné a kormány, hogy a magyar gazdaság továbbra is lendületben maradjon – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányinfón csütörtökön Budapesten.

A kormány azt kívánja elérni, hogy a magyar gazdaság az EU növekedési átlaga fölött 2 százalékponttal bővüljön – emelte ki a pénzügyminiszter.

Az Index tudósítása szerint az akcióterv a következő pontokat tartalmazza:

  1. Szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése július 1-től. Ez idén 144 milliárd forintos, jövőre 156 milliárd forintos tételt jelent.
  2. 13-ról 12 százalékra csökkentik a kiva mértékét, 2020. január 1-től.
  3. Adóadminisztráció-csökkentő intézkedések lesznek, például megszüntetik az evát.
  4. Decembertől a vállalkozásoknak nem lesz szükségük kötelező adófeltöltésre.
  5. A reklámadó kulcsát nulla százalékra csökkentik, 2022-ig felfüggesztik a jelenlegi kulcsot, ettől piacbővítő hatást várnak.
  6. 18 százalékról 5 százalékra csökken az áfa a szálláshely-szolgáltatásnál.
  7. Építésre, bővítésre, felújításra használt lakóingatlanoknál 5 millió forintig áfa-visszatérítést kaphatnak a kistelepüléseken. Az áfa-visszaigénylést azokon a településeken lehet majd igénybe venni, ahol a falusi csokot, ez több mint 2800 települést érinthet
  8. Támogatni fogják, hogy a vállalkozások munkásszállókat építsenek.
  9. 2020-tól kisvállalatoknál 300, középvállalatoknál 400 millió forint, 2021-től kisvállalatoknál 200, középvállalatoknál 300, 2022-től kisvállalatoknál 50, középvállalatoknál 100 millió forint után lehet majd igénybe venni fejlesztési adókedvezményt.
  10. 10 milliárd forinttal tőkét emelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nél.
  11. 5 milliárdos tőkeemeléssel segítik a mezőgazdasági garanciarendszert.
  12. 2020 és 2030 között évi 17 milliárd forintot szánnak az öntözéses rendszer fejlesztésére.
  13. A k+f és innováció támogatására jövőre 32 milliárd forinttal több jut, összesen 157 milliárd forint.

+1 Elindul a Magyar Állampapír Plusz program.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. május 30-án. MTI/Illyés Tibor

A BDO Magyarország Adó Onlinehoz eljuttatott értékeklse szerint a most bejelentett csomag egy újabb lépést jelent az adórendszer átalakításának és egyszerűsítésének folyamatában, azonban fontos kiemelni, hogy a versenyképesség fokozása érdekében további lépésekre is szükség lesz a későbbiekben. Ezek közül is kiemelten fontos az adminisztráció további digitalizációjának támogatása, illetve a bérekre rakódó adóterhek csökkentése – hangsúlyozta Hegedűs Sándor, a BDO Magyarország Adótanácsadási üzletágának adóigazgatója.

Az akcióterv egyes elemeit részletezve a BDO Magyarország szakembere kiemelte:

·       A szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkenése szinte borítékolható volt a korábbi időszak robosztus béremelkedés ismeretében. Kedvező, hogy ez a korábbi irány folytatódik tovább és fiókban maradt az egyszámjegyű személyi jövedelemadó koncepciója, így fennmaradt a célzottan a foglalkoztatás növelését támogató irány. Pozitív fejlemény, hogy nem sikkadt el a KIVA adókulcsának további csökkenése sem, mely korábban is párban járt a szocho csökkenésével, ezzel továbbra is fenntartva a kisvállalati adó versenyképességét.

·       Az adminisztráció csökkentés keretében racionális lépés az egyéni járulékok összevonása, még azzal a következményekkel is, hogy bizonyos esetben ez akár plusz terhet is jelenthet. Itt érdemes megjegyezni, hogy további egyszerűsítést jelenthetne a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás összevonása is. Szintén sokan fognak örülni az év végi adófeltöltési kötelezettség kivezetésének. Itt azonban még nem ismert, hogy ez egy lépésben, vagy a költségvetés helyzetének függvényében több lépésben fog-e megvalósulni.

·       Az EVA kivezetése nem okoz meglepetést, hiszen tavaly decemberben lehetett azt utoljára választani, ami részben válasz volt az elmúlt évek folyamataira, mely szerint az evások fokozatosan áttértek más kedvezőbb adóterheket jelentő adózási formákra. Könnyen belátható okokból ez a csomag nem foglalkozik a KATA mértékének emelésével, noha az egyre megkerülhetetlenebbé válik, a későbbi, előrevetíthető negatív társadalmi következmények miatt.

·       A szálláshely-szolgáltatók egyik szeme nevetni, a másik sírni fog még akkor is, ha első olvasatban a bejelentett 13 százalékpontos áfa csökkentés több előnyt ígér a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájáruláshoz képest. Ha azonban közelebbről nézzük meg mindezt, akkor ez utóbbit a magánszemélyek számára szolgáltatók esetén az áfa nyereség megnyerésével kompenzálni tudják azonos bruttó árak mellett, addig az üzleti turizmusra koncentrálók ezt csak áremeléssel fogják tudni kigazdálkodni. A teljesség kedvéért azt is érdemes megjegyezni, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás kiterjesztése szembe megy az adónemek és adóadminisztráció csökkentésének irányával.

·       A fejlesztési adókedvezmények értékhatárainak csökkentése további lendületet adhat a beruházásoknak, igaz az ezzel járó adminisztrációs előírások egyszerre jelenthetnek költséget és kockázatot is a kis és közép vállalkozások számára.

(MTI, Index, BDO Magyarország)


Kapcsolódó cikkek