Adócsökkentést nem, viszont…


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszabb távra szóló, a fiskális reformok ˝új generációjának˝ bevezetésére ösztönzi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar kormányt annak érdekében, hogy a megszilárdítsa a költségvetési fegyelmet – mondta Ashoka Mody, az IMF európai főosztályának igazgató-helyettese magyarországi tárgyalásait követően.

˝Az átfogó, fiskális konszolidációs programot a piacok és az elemzők egyaránt jól fogadták˝ – jelentette ki az IMF delegáció vezetője. Hozzátette azt is, hogy a következő két évre elhatározott intézkedések segítik a konszolidáció elmélyítését. ˝Meggyőződésünk, hogy ezek az intézkedések csökkenteni fogják a magyar gazdaság sérülékenységét, amely az előző években jelentős volt˝ – hangsúlyozta Ashoka Mody.

Noha a pénzügyi sérülékenységen sikerült Magyarországnak úrrá lennie, az IMF aggódik amiatt, hogy a magyar gazdaság növekedése lelassulhat, ami 2005 óta megfigyelhető – közölte az IMF igazgató-helyettese. A tárgyalásokról kiadott összefoglalójában a Valutaalap megállapítja, hogy a költségvetési kiigazítás nem biztosítja a gyors gazdasági fellendülést: 2007-ben a gazdasági növekedés 2,7 százalékra esik vissza, 2008-ban pedig 3 százalékra emelkedik. A közelmúltbeli beruházási trend nem kedvez, és a vállalati hitelfelvételei megtorpanása azt jelzi, hogy a beruházási aktivitás valószínűleg gyenge marad.

A 2005-os gazdasági lassulással együtt ezek a folyamatok arra engednek következtetni, hogy Magyarország növekedési potenciálja évi 3 százalékra eshetett. A közszféra finanszírozási igényének jelentős csökkenése ugyanakkor javíthatja a vállalkozások finanszírozási feltételeit és így hozzájárulhat a kedvezőbb üzleti környezethez. Annak érdekében, hogy a fiskális konszolidáció eredményei 2008-2009 után is fennmaradjanak, hosszabb távra szóló, a fiskális reformok új generációjának bevezetésére van szükség – mondta az IMF delegáció vezetője.

Családtámogatás, adórendszer

Az egészségügyi szektor reformját a kórházak átszervezésével, a vállalati irányítás meghonosításával ajánlatos folytatni – tette hozzá Ashoka Mody. Véleménye szerint a nyugdíjreformmal kapcsolatos lépéseket minél előbb életbe kell léptetni, át kell gondolni a családtámogatások és a lakásépítések támogatásának rendszerét, valamint az önkormányzatok finanszírozását. A költségvetés stabilizálása miatt nem lehetséges az adók összegének csökkentése, ugyanakkor az adórendszer egyszerűsítése és a vállalati adóalap szélesítése része lehet a fiskális reformfolyamatnak – jelezte Ashoka Mody, aki üdvözölte az ingatlanadó bevezetését.

Az IMF igazgató-helyettese úgy vélte, hogy szükséges lehet a bonyolult személyi jövedelemadó áramvonalasítása, a fogyasztást terhelő adók növelése és az élőmunkát terhelő adók csökkentése. Hozzátette, hogy a javaslat nem a személyi jövedelemadó egységesítését, azaz egykulcsos rendszert jelent. ˝Megismételjük a lebegő árfolyam-rendszerre való áttérésre vonatkozó ajánlásunkat˝ – áll az IMF tárgyalásokról kiadott összefoglalójában, amely szerint a közelmúltban újra napirendre került ez a kérdés a magyar gazdaságpolitikai közegben.

Az IMF úgy látja, hogy a vita a káros árfolyamerősödés rövid távú kockázataira összpontosult. Miközben létezik ilyen kockázat, a döntést és annak időzítését inkább középtávú megfontolások alá kellene rendelni – fogalmaz a Valutaalap. Az IMF véleménye, hogy az árfolyamsáv ugyan széles, de alkalmanként korlátozta a pénzpolitikát. Mivel a sávnak egyébként haszna nincs, kockázatkezelési szempontból a megszüntetése volna kívánatos. ˝Ismeretes számunkra az IMF álláspontja, amely javasolja a forint árfolyamsávjának eltörlését˝ – felelte újságírói kérdésre Karvalics Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, azonban nem szolgált további részletekkel. Ashoka Mody szerint az MNB-nek akkor ajánlatos elkezdenie a kamatenyhítést, ha az infláció is süllyedni kezd.

Forrás: Piac&Profit


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.