Adócsomaggal búcsúzott Matolcsy
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos adótörvényt módosít a címe alapján nemzetközi közigazgatási együttműködésről szóló jogszabály-tervezet. Többek között módosul a katáról, a kiváról, a játékadóról, a látvány-csapatsport támogatásáról szóló törvény, csakúgy, mint a jövedéki törvény.
Adójogi salátatörvény-javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a leköszönő nemzetgazdasági miniszter. A minisztérium szerint a változó gazdasági-jogi környezet indokolja az adó- és egyéb közterheket érintő törvények kisebb korrekcióját. Az adójogszabályok módosításai a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására, a jogalkalmazás egyértelműbbé tételére, a gazdálkodók működési feltételeinek megkönnyítésére, valamint az adminisztráció egyszerűsítésére irányulnak – írja általános indokolásában a tárca.
A Matolcsy György által jegyzett, „Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól” címet viselő, 50 oldalas törvényjavaslat értelmében mentesülne az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól a lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
A nem online szerencsejáték-szervezők esetében, a „jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkező, nagy volumenű beruházások megvalósítása érdekében” a minisztérium a 10 milliárd feletti éves tiszta játékbevételre 30 százalékról 10 százalékra csökkentené a jatékadó kulcsát. Az adóalapot emellett növelné a borravaló 50 százaléka.
Egy másik javaslat értelmében a bányajáradék összege másfél milliárd forint értékhatárig beszámítható lesz az energiaellátók jövedelemadójának összegébe, legfeljebb annak mértékéig. A tervezet egyben pontosítja az érintett, távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, amennyiben az adónem a vízközmű-szolgáltatókra és a háztartási szennyvíz begyűjtésével foglalkozó vállaltokra is kiterjed.
A látvány-csapatsport támogatási adókedvezményének vonatkozásában a minisztérium a 2013-2014 támogatási időszaktól bevezetné a kiegészítő sportfejlesztési támogatást, amelyet a közvetlenül az érintett sportág szakszövetségén keresztül kellene visszaforgatni a sport támogatására. A törvénytervezet egyben egyértelművé teszi, hogy az ilyen látvány-csapatsportok támogatása a támogató szempontjából nem minősül költségnek, illetve ráfordításnak.
A pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatosan a törvény-javaslat egyértelművé teszi, hogy az illeték hatálya kiterjed a Magyar Posta által bevezetett fehér csekkekre is.
A minisztérium számos ponton módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt. Így könnyít a szennyezetté vált jövedéki termékek tisztításának szabályozásán, lehetővé teszi, hogy a vendéglátó-ipari tevékenységet folytatók a 2 literesnél kisebb kiszerelésű, a jövedéki adó hatálya alá eső alkoholtermékekből, illetve borból az eddigi egy-egy helyett öt-öt palack lehessen megbontva. Végül a módosító az e törvény értelmében elkövetett egyes jogsértések esetében a meglévő 30 napos bezárási büntetés mellett bevezeti a 12 napos üzletbezárás lehetőségét.
A törvényjavaslat szerint július 1-től már a tartósan lízingelt cégautók esetében is levonható lesz a cégautóadóból a megfizetett gépjárműadó. A korábbi, az adónemek különböző adóalanyából származó jogtechnikai problémát azzal orvosolná a minisztérium, hogy a cégautóadó alanyává válhatna a személygépkocsi tartós bérletbe vevőjét is.
A személyi jövedelemadóról szóló törvényt úgy módosítja a salátatörvény, hogy adómentessé teszi egyrészt az „Út a szakmaválasztáshoz” program keretében, európai uniós források terhére adományozott tanulmányi ösztöndíjat, másrészt pedig a szociális menetdíj-támogatást, azaz egyes utazási kedvezményeket.
A törvényjavaslat értelmében hatóság hivatalból intézkedhetne a korkedvezményes munkaköri jegyzékben felsorolt munkakörök egészségkárosító hatásainak felméréséről. Ennek értelmében, a legkésőbb 2014. december 31-ig elvégzett felmérés alapján a foglalkoztatók mentesülhetnének a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól.
A benyújtott iromány javaslatot tesz, hogy a főállású anyáknak, vagyis akik gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülnek saját háztartásukban nevelt legalább három gyermekükre tekintettel, ne kelljen egyéni vagy társas vállalkozóként minimum összeg (minimálbér 112,5 százaléka) után szociális hozzájárulási adót, illetve járulékokat fizetni a gyet folyósítása melletti munkavégzésük esetén.
A javaslat szerint a biztosítási ügynöki tevékenységet végző vállalkozások is a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá esnének. Emellett a kisvállalati adó (kiva) szerinti adózás választására egész évben lehetőség lesz.
(Forrás: MTI)
