Adóegyezményt kötöttünk Luxemburggal

Adó

2015. március 11. Ado Online

Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyezmény a kettős adóztatás elkerülésén túl az adóelkerülés elleni harcot szolgálja.

A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményt Magyarország és Luxemburg – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást – a 2011 óta tartó tárgyalássorozat lezárását követően – március 10-én az Európai Unió tagállamai pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán írta alá Varga Mihály és a luxemburgi társtárca vezetője, Pierre Gramegna. Közleményében a szaktárca felidézi, hogy Magyarország és Luxemburg újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről, a rendszerváltás idején 1990-ben kötött egyezményt.

Az új megállapodás a legfrissebb nemzetközi normákhoz és a legújabb adópolitikai kihívásokhoz igazodik – emeli ki közleményében az NGM.

Költségvetési Expo
2015. március 26–27., Thermal Hotel Visegrád

Részletek és jelentkezés:
1. nap »

Részletek és jelentkezés:
2. nap »

A 2016-tól alkalmazható magyar-luxemburgi egyezmény kettős célt szolgál: egyrészt kizárja a magánszemélyek, illetve a vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását, másrészt az adóelkerülés elleni fellépés garanciáit is lefekteti.

A jövedelmüket eltitkoló adóelkerülőkkel szembeni eredményes NAV-fellépést több, az új egyezményben lefektetett szabály is biztosítja. Lehetőséget teremt például az adóhatóságok között a teljes körű, a banki adatokra is kiterjedő információcserére. A NAV adott esetben költségvetési bevétellé is alakíthatja a megszerzett információt abban az esetben, ha egy vagyonosodási vizsgálat alkalmával kiderül: a Magyarországon adózni köteles magánszemély luxemburgi bankszámláján rejtegeti bevételeit – ismerteti az NGM.

Az elmúlt években Magyarország több országgal – az Egyesült Államokkal, Németországgal, Nagy-Britanniával és Dániával – új alapokra helyezte az adópolitikai kapcsolatokat – emlékeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]