Adóegyezményt kötöttünk Türkmenisztánnal


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény külön rendelkezik a szerződés rosszhiszemű alkalmazásáról.


A 2016. évi 151. Magyar Közlönyben kihirdetésre került a 2016. évi XCVI. törvény, mely a Budapesten 2016. június 1.-én aláírt egyezmény Magyarország és Türkmenisztán között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (a továbbiakban: Egyezmény).

Magyarország már jelenleg is több mint 80 hasonló egyezménnyel rendelkezik (köztük az összes EU-tagállammal), melynek sora fog tovább bővülni jelen Egyezménnyel, amint annak hatályba lépése megtörténik. A két ország külügyminiszterei diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belső követelményeknek eleget tettek, majd az Egyezmény ezt követő 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit majd a hatályba lépést követő naptári év január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévre kivethető adókra és keletkezett jövedelmekre kell első ízben alkalmazni.

Az Egyezmény érdekessége, hogy 28. cikke Különleges Rendelkezések cím alatt kifejezetten az Egyezmény rosszhiszemű alkalmazásáról rendelkezik, azaz tiltja az ún. „treaty-shopping”-ot. Ennek értelmében az akár magyar, akár türkmén belföldi illetőségű személy nem részesülhet az Egyezmény alapján a másik állam által nyújtott adómérséklésben vagy adómentességben, ha a másik állam megállapítja, hogy az ilyen belföldi illetőségű személy elsődleges céljainak egyike az egyezmény kedvezményeinek megszerzése volt. Mielőtt azonban az illetékes állam megtagadná az adókönnyítés alkalmazását, a két állam illetékes hatóságainak egyeztetniük kell egymással.

Egyébiránt az Egyezmény formáját és tartalmát tekintve követi az OECD modellegyezményt, és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak megfelelően kell értelmezni. Röviden a főbb jellemzők.

Építkezési tevékenység esetében 12 hónap után keletkezik telephely.

Az osztalékra a forrásadó mértéke 15% lehet, de legfeljebb 5%, amennyiben a haszonhúzó egy olyan társaság, amely az osztalékot fizető társaság tőkéjében legalább 25%-os közvetlen részesedéssel bír. A kamatra és jogdíjra szintén lehetséges a forrásadó kivetése, legfeljebb 10% mértékben. Megjegyzendő azonban, hogy Magyarországon nincs forrásadó, így jelenleg ezen rendelkezés csak a magyar illetőségű vállalkozások Türkmenisztánból származó osztalékaira, kapott kamatjaira és jogdíjaira vonatkozik.

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv) ingatlannal rendelkező társaságokkal kapcsolatos rendelkezései alkalmazhatóak jelen Egyezmény tekintetében, mivel a 13. cikke erre lehetőséget ad. Ezen cikk szerint az olyan részvények elidegenítéséből származó nyereség, amely értékének több mint 50%-a az egyik államban fekvő ingatlan vagyonból származik, az ebben az államban adóztatható.

A kettős adóztatás elkerülésére türkmén részről a beszámítás módszerét alkalmazzák, Magyarország részéről pedig vegyesen a beszámítás és a mentesítés (progresszió fenntartásával) módszerét. Figyelemre méltó azonban, hogy a 23. cikk külön kizárja a kettős „nem-adóztatás” lehetőségét azzal, hogy nem engedi mentesíteni azon jövedelmeket, melyek bár Türkmenisztánban lennének adókötelesek, de azt a türkmén jog mégis mentesíti az adó alól.

A 26. cikk teljes körű információcseréről rendelkezik, amely kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást, valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 6.

Árfolyam az áfában (XIII. rész)

A cikksorozat következő részében a számlán feltüntetett adó forintosításához, valamint a meghatalmazotti számlázás, önszámlázás esetén alkalmazandó árfolyamról lesz szó.

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.