Adóegyeztetések futószalagon a rendszerről és az ingatlanadóról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Költségvetési bevételi szempontból nincs szükség az ingatlanadóra – ez volt az egyik konklúziója annak a tegnapi megbeszélésnek, amelyet a miniszterelnök folytatott a MSZP-frakció szakpolitikusaival.

Lapunk úgy értesült, Gyurcsány Ferenc és a szocialista képviselők találkozójának célja az volt, hogy az ingatlanadó ügyében kialakuljon a szocialista álláspont. Információink szerint további megbeszéléseket folytatnak majd e témában a következő hetekben is. Ez kizárja, hogy még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé kerüljön a jogszabálytervezet. Tegnap különféle variációkról beszéltek a résztvevők. Többek között arról is szó esett, hogy mi történik akkor, ha mégsem vezetik be az ingatlanadót, noha annak 2008-as indulását belevették a konvergenciaprogramba.

Felmerült: ha a bevezetés mellett döntenek, mikor és kit illessen az ebből származó bevétel. Az ingatlanadót egy rendszer részeként kell kezelni, amelynek az igazságos közteherviselést kell szolgálnia – mondták egyes szocialista politikusok lapunknak.

Hétfőn egy másik adóegyeztetést is tartottak: a pénzügyminiszterrel találkoztak a koalíciós pártok szakpolitikusai. Itt a távlati adótervekről beszéltek, s abban egyeztek meg, hogy adópolitikai koncepciót kell készíteni. Ez az egyes lépések ütemezését is tartalmazná. Így például elképzelhető, hogy jövőre csak az egyszerűsítésekről alkotnának jogszabályt. A költségvetési „mozgástér”, az ütemezés majd a következő találkozókon kerül szóba – mondták lapunknak koalíciós politikusok. Ismert, hogy az SZDSZ saját javaslatát már elkészítette; ebben egy rendszer részeként kezelik az ingatlanadót is, amellyel kapcsolatban úgy vélekednek: bevezetésével csökkenteni kell az átírás mértékét.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. december 13.

A társaságiadó-előleg módosítása

Társaságunk negyedéves gyakorisággal fizeti a társasági adó előlegét. A 2024-es adóév első két negyedévére, a 2229 jelű bevallásban bevallott adóelőleg összege lényegesen meghaladta a 2024-re várható adatok alapján kalkulált adó összegét. Éppen emiatt kértük az adóhatóságtól a 2024 április és július hónapokban fizetendő adóelőleg mérséklését. Egy új megbízatásnak köszönhetően viszont a társaságunk 2024-es várható eredménye nagyságrendekkel magasabb lesz, mint azt korábban gondoltuk. Mindez azonban csak most, az év vége felé közeledve vált egyértelművé. A kérdésünk arra irányul, hogy szükséges-e ilyen esetben a 2024. IV. negyedévi előleg „felfelé” történő módosítását kérni. Számíthatunk-e valamilyen bírságra?

2024. december 13.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.