Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfa-levonás jogosságának nélkülözhetetlen tárgyi feltétele a számla megléte. Azonban a számla önmagában nem bizonyítja az abban feltüntetett gazdasági esemény megvalósulását. Amennyiben a számlázott termékértékesítésnél az ügylet tárgyát képező terméket fuvarozták az eladótól a vevőhöz, akkor a fuvarozás körülményei alapvetően befolyásolják az adólevonás jogszerűségének adóhatóság általi megítélését.
Belföldi termékértékesítés esetén az ügylet tárgyát képező termék általában közúti fuvarozás tárgyát képezi. Az adóhatóság a számlabefogadónál lefolytatott áfa-ellenőrzések során kiemelt figyelmet fordít a fuvarozás megvalósulásának vizsgálatára. Az Art. nem köti meg az adóhatóság kezét, a vizsgálat során a szabad bizonyítás elve érvényesül, azaz az adóhatóság bármely bizonyítási eszközt és módszert alkalmazhat, a tényállást szabadon, a rendelkezésére álló tények és körülmények alapján saját belátása szerint értékelheti.
Harmadik személy által végzett fuvarozás
Az adóhatóság áfa-ellenőrzések során általában bekéri a számlán feltüntetett termék fuvarozásával kapcsolatos dokumentumokat, s azok hitelességét vizsgálat tárgyává teszi. Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata szerint harmadik személytől származó dokumentum általában nagyobb bizonyító erővel rendelkezik, mint azok a dokumentumok, amelyek az ügyletben közvetlenül résztvevő személyektől származnak.
A díj ellenében közúti árutovábbítást végző teherjármű fuvarlevéllel vehet részt a forgalomban. A fuvarlevél kiállítására vonatkozó szabályokat a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet tartalmazza.
A fuvarlevél mellett más dokumentumok is keletkezhetnek a fuvarozás során (pl. mérlegjegy, a termék átadására, átvételére vonatkozó egyéb irat), ezeket a fuvarlevéllel együtt a továbbiakban fuvarokmányok megnevezéssel említjük.
A fuvarokmányok akkor támasztják alá a számlában foglalt termékértékesítés tényleges megvalósulását, ha alakilag és tartalmilag hitelesek.
Alaki hitelesség alatt azt kell érteni, hogy a fuvarlevél, számviteli dokumentum szigorú számadás alá vonása megtörtént, továbbá azon teljes körűen szerepelnek fuvarozáshoz kapcsolódó adatok és Korm. rendeletben előírt adatok ( pl. indulás és érkezés helye, indulás és érkezés időpontja a fuvareszköz azonosító adatai – típus, rendszám -, a gépjárművezető neve, induló és érkező kilométeróra-állás, a fuvarozott termék megnevezése, a fuvarozott termék mennyisége ).
Tartalmi hitelesség alatt azt kell érteni, hogy a fuvarokmányokban szereplő adatok tényszerűek.
Önmagában a fuvarokmányok megléte nem bizonyítja, hogy a saját fuvarozás ténylegesen megtörtént. Amennyiben az eladó és/vagy vevő által fuvarozóként megjelölt vállalkozás a fuvarozás teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét nem tudja igazolni, akkor az adóhatóság a fuvarokmányt nem minősíti hitelesnek.
A fuvarokmányokat nem pótolja az eladó és/vagy vevő által fuvarozóként megjelölt vállalkozásnak a fuvardíjról kiállított számlája.
Mit ellenőriz a hatóság?
A fuvarokmányok alapján az ellenőrzés elvileg be tudja azonosítani a fuvarozásnál használt gépjárművet, a fuvarozást végző vállalkozást, a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helyét, a gépjárművezetőt, valamint a fuvarozás egyéb körülményeit.
Az ellenőrzés meghallgatja a termék fuvarozását szervező és elvégző vállalkozás képviselőjét, esetleg a fuvarozás során személyes közreműködő személyeket [gépjárművezető(k), járműkísérő(k), rakodó(k)] is.
RODIN őszi adókonferenciák |
---|
|
Az említett személyek meghallgatásának az a célja, hogy az ellenőrzés feltárja a fuvarozás összes körülményét, többek között a következőket:
Eladó vagy vevő általi fuvarozás
A termék fuvarozását nemcsak harmadik személy, hanem az eladó vagy a vevő is végezhette. Az ellenőrzés ebben az esetben is a harmadik személy által elvégzett fuvarozás esetében említett körülményeket tisztázza.
Az eladó/vevő alapvetően menetlevéllel igazolhatja a termékek elfuvarozásának tényét, így annak hiányában más személytől utólag nem szerezhető be. Az eladó/vevő a termék szállítását saját tulajdonú vagy bérelt fuvareszközzel végezheti el, így annak hiányában a fuvarozás tényleges megvalósulása nem bizonyított.
Amennyiben a fuvarozás nem saját tulajdonú, hanem bérelt gépjárművel történt, akkor bizonyítania kell a bérlet tényét. Ez elsősorban a bérleti szerződéssel, a bérleti díjról kiállított számlával lehetséges.
Bérelt gépjárművel történő fuvarozás esetén javasolt a fuvarozásnál használt gépjármű rendszámának feltüntetése az értékesítésről kibocsátott számlán. Ugyanis ennek alapján – az előzőekben leírtak szerint – utólagosan beazonosítható a bérbeadó személye, még abban az esetben is, ha az eladó nem rendelkezik a bérleti szerződéssel, a bérleti díjról kiállított számlával, így az ellenőrzés során esetleg a bérbeadót sem tudná megnevezni.
Az adóhatóság által hivatalból feltárható körülmények
Saját tulajdonú fuvareszköz esetén a fuvarozó/eladó/vevő elvileg rendelkezik azokkal a dokumentumokkal (adásvételi szerződés, számla), amelyek bizonyítják, hogy a fuvarozás időpontjában a fuvarozáshoz szükséges gépjárművel rendelkezett.
Amennyiben a fuvarozó/eladó/vevő az adóhatósági ellenőrzés időpontjában valamely okok folytán nem tudja bemutatni a fuvarozásnál használt gépjármű tulajdonjogát igazoló dokumentumokat, s azokat pótlólag sem tudja beszerezni, akkor bizonyítási indítvány keretében kérheti az adóhatóságtól az eladó által megjelölt gépjárműre vonatkozó, hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat szerezze be.
A foglalkoztatással kapcsolatos iratok (munkaszerződés, munkaköri leírás, jogosítvány) alátámasztják a fuvarozásban közreműködő személyek munkavégzésének lehetőségét. Amennyiben ezekkel bármely okok folytán a fuvarozó/eladó/vevő nem rendelkezik, akkor az adóhatóság rendelkezésére áll az adott személlyel kapcsolatban beküldött adatszolgáltatás, feltéve, hogy annak benyújtására sor került.
A fuvarozás megvalósulásának igazolásánál felhasználható egyéb dokumentumok
A fuvarokmányokon túl egyéb dokumentumok is felhasználhatók a fuvarozás megtörtének valószínűsítésére, de önmagunkban nem bírnak bizonyító erővel, csak más bizonyítékokkal együtt, illetve azok kiegészítéseként vehetők figyelembe, a saját fuvarozást közvetett módon igazolják.
E körbe sorolható az üzemanyag vásárlására, az úthasználati díjak megfizetésére vonatkozó bizonylatok, a fuvarozás közbeni útmegszakításokkal összefüggő bizonylatok (pihenőhely, szálláshely, parkolási lehetőség igénybevételét igazoló számlák), a fuvarozás folyamán esetleg bekövetkezett káresemény, baleset, vagy bármely más okból kifolyólag a gépjárművön elvégzett javításokat igazoló bizonylatok.
A fuvarozásban közreműködő személyek munkavégzésének a bizonyítására alkalmas lehet az a dokumentum is, amely a fuvarozó/eladó/vevő az adott személy(eke)t felkéri/utasítja ezen feladat elvégzésére, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos kifizetéseket, költségeket (pl. költségtérítés, szállásdíj) igazoló iratok.
A fuvarozás körülményeinek tisztázatlanságából fakadó következmények
Az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata szerint, ha a termék fuvarozása nem állapítható meg a számlakibocsátó és a számlabefogadó között, akkor ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a számlában feltüntetett termékek értékesítése nem a számlakibocsátó és a számlabefogadó között jött létre.
Ha az adóhatóság által meghallgatott személyek a fuvarozás körülményeivel kapcsolatban érdemi információkat nem, vagy csak részben képesek közölni, akkor az adóhatóság valószínűleg azt az álláspontot fogja képviselni, hogy a fuvarokmányokon szereplő áruk eredete, megléte és tulajdonjoga nem tekinthető tisztázottnak.
A számlakibocsátó által kiállított számlák nem minősíthetők hitelesnek, mivel a fuvarozás körülményeivel kapcsolatban feltárt tényállás nem támasztotta alá, hogy a számlakibocsátó rendelkezett a számlán feltüntetett termékek tulajdonjogával.
![]() |
Elfelejtette?
|
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!