Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A szegények és a tisztes szegénységben élők aránya is érdemben nőtt 2010-2011-ben – derül ki a KSH friss kiadványából. A lakosság csaknem háromnegyede nem tud családi költségvetéséből kifizetni egy váratlan, 50 ezer forint nagyságrendű kiadást.
Sokat fogott a szociális háló
A teljes lakosság körében 13,8 százalékos volt a szegénységi arány 2010-ben; az adat 1,5 százalékpontos növekedést jelez egy év alatt – áll a KSH által kiadott Statisztikai Tükör legfrissebb számában. Vagyis a szegénységi küszöb alatt élők száma 152 ezer fővel, 1 millió 363 ezerre bővült.
A statisztikusok a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élőket tekintik a szegénységi arány alatt élőknek. A háztartások összes nettó jövedelmét figyelembe veszik úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegzik, majd csökkentik a fizetendő adókkal és járulékokkal.
A KSH megállapítja: a szegénység által leginkább a gyermekek (szegénységi kockázatuk 1,67-szerese az országosnak), a 3 és annál több gyermekes családok, és az egyszülős háztartásokban élők veszélyeztetettek.
Figyelemre méltó, hogy ha szociális ellátások nélkül számolnák a családi jövedelmeket (vagyis csak a munkajövedelem és a nyugdíj számítana), akkor a szegények aránya több mint duplájára nőne. „Adataink szerint a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az Unión belül Magyarországon kiemelkedően magasnak tekinthető (52,3%), míg az EU átlaga 2010-ben 36,7 százalék volt.” – írják a statisztikusok.
Kétharmad nem nyaralt
A nagyon szegények és a tisztes szegénységben élők együttes aránya 2011-ben 39,9-ről 42,2 százalékosra emelkedett.
A statisztikusok uniós módszertan szerint az anyagi depriváció arányát mérték fel Magyarországon 2011 elején. Az EU azokat tekinti anyagilag depriváltaknak, akik 9 meghatározott fogyasztási tétel közül 3-ról anyagi okokból lemondani kényszerülnek. A 9 tétel a következő: 50 ezer forint körüli váratlan kiadás fedezése; évi egy hét üdülés; részletek, rezsi fizetése; megfelelő étkezés; a lakás megfelelő fűtése; mosógép; színes tv; telefon; személygépkocsi.
Ezek szerint 2011 tavaszán 4 millió 160 ezer főt sújtott az anyagi depriváció hazánkban, ami népességarányosan a negyedik legrosszabb adat az EU-ban.
A részletekre tekintve kiderül: a szegények 96 százaléka és a lakosság csaknem háromnegyede (!) nem tud családi költségvetéséből kifizetni egy váratlan, 50 ezer forint nagyságrendű kiadást. Az évi egyhetes üdülés a szegények 94 százaléka és a lakosság kétharmada esetén szintén elmarad.
A megfelelő minőségű, kétnaponta húst tartalmazó étkezést 2 millió 860 ezer fő, a lakás megfelelő fűtését pedig 1 millió 154 ezer fő anyagi okból nélkülözni kényszerült – olvasható a KSH kiadványában.
Elmerült az új Mt. részleteiben?
|
 |
