Adóellenőrzés: más szemlélet kell

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. október 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakítaniuk kell az eddigi szemlélettel az adóellenőrzések kapcsán a vállalkozásoknak, ha nem akarnak kellemetlen meglepetéseket – figyelmeztet a Deloitte új elemzése. 


Közzétették az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló új törvények tervezetét, melyek – rendeleti kiegészítésekkel – együttesen fogják alkotni várhatóan 2018. január 1-jétől az alkalmazandó adóeljárási szabályokat – írja közleményében a Deloitte. „A törvénytervezetekkel több olyan jogintézményt is bevezetnének, amelyek könnyebbséget jelentenének az adózók számára, azonban olyan korlátozások is várhatók, amik alapjaiban rengetik meg az eddigi jogorvoslati rendszert” – mondta el dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes szakértője.

A Deloitte legfőbb változásokat bemutató sorozatának első cikkében az ellenőrzésekre fókuszálva mutat rá azokra a lényeges jogorvoslati lépésekre, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a társaságoknak.

Bár a jogalkotó úgy tűnik, korlátok közé kívánja szorítani a korábban parttalanná vált ellenőrzési eljárásokat azzal, hogy az ellenőrzések a szünetelés, vagy a meghosszabbításuk esetén sem haladhatnák meg a 365 napot és nem hosszabbodna meg az ellenőrzési határidő a külföldi hatóságok megkereséseivel és a kapcsolódó vizsgálatok időtartalmával sem, azonban az ellenőrzés lezárultát követően megérkező új érdemi információk a felülellenőrzés elrendeléséhez vezethetnek. Így bár le kell zárni az ellenőrzést egy év után, de ezt követően indulhat egy másik vizsgálat is ugyanazon időszakra és adónemre, amelynek eredménye – bizonyos korlátok között – súlyosabb is lehet.

Szükséges lesz az iratokat és a vállalkozások által elvégzett belső partneri ellenőrzések eredményét rendezett formában tárolni, mert az adóhatóság az adóellenőrzés megindítását követő 15 napon belül fel fogja hívni a társaságokat arra, hogy nyilatkozzanak az átadott iratok, bizonyítékok teljeskörűségéről. Az is fontos lesz, hogy ezen felhívásra miként nyilatkoznak majd a társaságok.

Jogorvoslati (pl. fellebbezési) határidő esetén igazolási kérelmet, vagy szabálytalan kézbesítés okán kézbesítési kifogást a korábbi 6 hónapos végső határidővel szemben a jövőben legkésőbb az elmulasztott határnaptól / kézbesítési vélelem beálltától számított 45 napos jogvesztő határidőn belül lehet majd előterjeszteni. A gyakorlatban azonban ezen időintervallumon belül rendszerint a társaságok még nem realizálták a mulasztásukat, vagy azt, hogy beállt a tényleges közlés hiánya ellenére a kézbesítési vélelem, így a kimentési lehetőségek a jövőben kiüresedni látszanak.

A legjelentősebb változás mégis az lesz, hogy a fellebbezési eljárásban – egy-két kivételtől eltekintve – nem lehet majd olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a társaságnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, az adott tényre nem hivatkozott. Ha pedig a társaság az adóhatóság felhívása ellenére az iratpótlási kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt mulasztási bírságot kap, a fellebbezésben új tény, bizonyíték előterjesztésének ugyancsak nem lesz helye.

„Ez lényegében azt jelenti, hogy hiába lesz 5 fokozatú a jogorvoslati eljárás és hiába lesz lehetőség az észrevételt követően fellebbezést, keresetet, elsőfokú ítélettel szembeni fellebbezést és felülvizsgálati kérelmet benyújtani, amennyiben a társaság az általa ismert és számára kedvező bizonyítékokat és tényeket nem teljes körűen fedte fel az ellenőrzési eljárás során, vagy legkésőbb az észrevételében, úgy azokra a későbbiekben már nem hivatkozhat” – mutatott rá dr. Huszl Zsuzsanna.

A jelenlegi gyakorlat szerint a vállalkozások az ellenőrzési eljárás során nem adnak át lényeges iratokat, vagy az észrevételük nem tartalmaz minden releváns tényt és érvet, mondván, hogy ezt majd a jogorvoslati eljárásban pótolják, ha szükséges. 2018. január 1-jétől ezzel a megközelítéssel azonban végleg eleshetnek a számukra kedvező bizonyítékok felhasználásától és már az elsőfokú eljárásban megdönthetetlenek lehetnek a jelentős megállapítások.

A jövőben tehát az észrevétel válik a legfontosabb védekezési eszközzé és az ellenőrzésre való felkészülés mellett (mint pl. az adóhatósági ellenőrzések esetén alkalmazandó eljárási rend kialakítása, illetve a társaság üzleti partnerei megbízhatóságának ellenőrzése és dokumentálása) fontos lesz, hogy az észrevételt hozzáértő kezek szerkesszék.


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások: idén rákapcsol a NAV
2019. március 19.

A LeitnerLeitner értesülései szerint idén várhatóan háromszor annyi célzott ellenőrzést végez majd az adóhatóság a kapcsolt - hazai és multinacionális vállalkozások körében, mint korábban.

Cafeteria: a 2019-es választék (x)
2019. március 18.

A béren kívüli juttatások idei választékát, a közlekedési eszközök és az áfa kapcsolatát, és az innovációs járulék hatályos szabályozását tekinti át többek között részletesen legfrissebb, 2019/3. számában az Adó szaklap.

NAV-figyelő, 11. hét: minden az szja-bevallásról
2019. március 18.

Az szja-bevallással kapcsolatos összes fontos kérdést tisztázta a NAV. Az adóhatóság ezen túl közölte a magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményi kérelmének elbírálásához szükséges dokumentumokat és szabályokat.