Adófizetés és azonnali fizetési rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2020. március 2-től indul az azonnali fizetési rendszer, amely a vállalati utalásokra, az adóhatóság felé indított átutalásokra is vonatkozik. Fontos, hogy az azonnali fizetés csak a magyar, forintszámlákra lesz érvényes, a más devizanemben vezetett számlákat a változás nem érinti.

Az adókötelezettségek esetében a fizetési kötelezettség gyakran bevallás benyújtási határidőhöz kötődik. Mivel a bevallási (és így a teljesítési) határidő kiszámításánál a munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni, a határidő áttolódik a következő munkanapra. Tehát például, ha a bevallás, befizetés határideje szombati nap, akkor a bevallási és fizetési kötelezettség teljesítése is hétfőre tolódik.

Nem változnak az általános, ügyintézési határidőre vonatkozó eljárási szabályok sem, így a bevallás benyújtásához nem kötött adó- és járulékbefizetések teljesítését sem befolyásolja az azonnali fizetési rendszer bevezetése.

Előnyös lesz a vállalatok számára március 2-át követően, hogy a délutáni, esti utalások is biztosan teljesülni fognak aznap, ami adott esetben eddig akadályt gördíthetett bizonyos adókedvezmények igénybevétele elé. További előny, hogy a fennálló tartozások rendezése után azonnal kiadható lesz a nullás adóigazolás is.
Az azonnali fizetési rendszer tervezett menetrendje

Az azonnali fizetési rendszer a tervek szerint három szakaszban valósul majd meg.

Elsőként március 2-tól lép élesedik az azonnali utalás minden egyedi, elektronikusan elindított, legfeljebb 10 millió forint értékű, belföldi átutalásra vonatkozóan, a magyar forintszámlák esetében.

A nem értéknapos és nem kötegelt vállalati átutalások kerülnek be az azonnali fizetési rendszerbe. Azonnali fizetéssel az év minden napján, így hétvégén és munkaszüneti napokon is, a nap 24 órájában lehet fizetési megbízásokat indítani és fogadni.

A jogszabály szerint az utalást küldő és a fogadó banknak is 5-5 másodpercen belül kell feldolgoznia a tranzakciót. Az átutalás sikerességéről az indító fél is visszajelzést kap. Amennyiben az utalás nem zajlik le sikeresen 20 másodpercen belül, a tranzakció automatikusan visszautasításra kerül, amelyről kötelező automatikusan értesíteni az ügyfelet.

Amire érdemes figyelni:

  • Bankonként eltérő lehet, hogyan kezelik a fedezetlen tételű utalásokat, azokat törlik-e a rendszerből, vagy tartják bizonyos határidőn belül – ennek érdemes egyedileg utánanézni.
  • Amennyiben a cégek a bérkifizetéseket csoportos utalásként kezelik ezek még nem kerülnek be az azonnali átutalási rendszerbe, ezekre vonatkozóan marad a napközi utalás szabályrendszere, egyelőre.
  • Az azonnali fizetés nem érinti az EUR, USD, CHF, illetve a bármely más, nem forintban vezetett devizaszámlákat sem.

Második lépcsőben, szeptember 1-től kerülnek be az azonnali fizetési körbe a vállalati kötegelt átutalások, az értéknapos utalások és a rendszeres átutalások is. Így, ha a bérkifizetések csoportos utalásként kezeltek, erre szeptembertől vonatkozik majd az azonnali határidő.

Harmadik lépésben pedig a tervek szerint – pár éven belül – minden fizetési helyzetben valós készpénzhelyettesítő elektronikus megoldást jelenthet majd az azonnali fizetési rendszer.

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adóüzletág igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.