Adógát a megtakarításoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Januártól szűkül az adókedvezménnyel támogatott hosszú távú megtakarítási lehetőségek köre.

Januártól szűkül az adókedvezménnyel támogatott hosszú távú megtakarítási lehetőségek köre, így részlegesen megszűnik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések állami ösztönzése is. A cégek által az alkalmazottaik javára fizetett munkáltatói hozzájárulás után – ez jelenleg havonta a minimálbér feléig adómentes – 2010-től 25 százalékos adót kell fizetni, miközben a minimálbér fele feletti rész után 97,9 százalékot. Az intézkedést lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium azzal indokolta, hogy „a kedvezmények körének szűkítése nemcsak egyszerűsíti az adórendszert, hanem egyszersmind fedezetet teremt a jelentős mértékű szja- és járulékcsökkentéshez”.

Igaz, rosszabbul is járhattak volna az önkéntes kaszszák, hiszen így legalább a törvényhozók minimálisan, de mégis megtartották a hosszú távú megtakarítási célok ösztönzését azzal, hogy a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolták. A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel a béren kívüli juttatások rendszere még mindig jó lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén, hiszen ha ugyanezt az összeget bérként fizetik ki, arra sokkal nagyobb adóteher rakódik. Más a helyzet az egyéni befizetésekkel, az egyéni adókedvezmény mértéke ugyanis változatlan marad. Az egészségpénztár vagy az önkéntes nyugdíjpénztár tagja az általa fizetett tagdíj, eseti befizetés, valamint a részére jutatott támogatói adomány együttes öszszege után továbbra is 30 százalékos adójóváírást érvényesíthet. Így az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve egészségpénztári adókedvezmények összege adóévenként legfeljebb 100 ezer, de több, különböző típusú önkéntes pénztári tagság esetén 120 ezer forint lehet. Ez utóbbi előnyöket nem győzik hangsúlyozni a kasszák és a pénztárszövetség vezetői. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára például reméli, egyre többen tudják, hogy ha saját maguk is befizetnek az egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájukra, azáltal nemcsak a jövőjükről, illetve egészségükről gondoskodnak, hanem jelentős mértékű adójóváírást vehetnek igénybe. Az intézkedés önkéntes ágazatra gyakorolt hatásával kapcsolatban már inkább megoszlik a szektor szereplőinek véleménye.

Forrás: Világgazdság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]