Adóhiány lehet a 10 százalékos tao-kulcs régebbi hiányos alkalmazásából


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több cégnél adóhiányt állapított meg a NAV a 10%-os társasági adókulcs alkalmazása miatt, mert bár a társaságok minden feltételnek megfeleltek, nem helyezték az adókülönbözetet lekötött tartalékba a beszámolóban.


A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19.§-a értelmében, a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka, de a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig csak 10 százalék. Ezt sávos adózásnak is szokták nevezni, és régebben volt kisebb is ez az értékhatár.

A 2011-es teljes adóévtől lehetett először a 10%-os adókulcsot alkalmazni úgy, hogy ahhoz semmilyen külön feltétel nem kapcsolódott. A 19%-os adókulcsot 500.000.001 forint pozitív adóalaptól kell alkalmazni. A 2010. adóévben félévkor változtatták a társasági adót, ami megzavarta a szabályokat alkalmazókat.

Amikor átfogó adóellenőrzést tartanak egy cégnél, – ami meghatározott időközönként megtörténik, – akkor minden adónemet vizsgálat tárgyává tesznek, és vigyáznak arra, hogy azokat az éveket nézzék át, amelyek elévülése például már jövőre bekövetkezik. Ezért kerülnek mostanában reflektorfénybe a 2008., 2009., és 2010. évi társasági adóbevallások.

A sávos adókulcs alkalmazásának különböző előfeltételei voltak az egyes években, illetve az így kimutatott összeget „de minimis” támogatásnak tekintették. Így például csak akkor élhettek az adózók ezzel az adó-csökkentési lehetőséggel,

  • ha legalább egy – a minimálbér kétszeresén bejelentett – foglalkoztatottjuk volt,
  • ha nem vettek igénybe adókedvezményt az adott évben,
  • ha „rendezett munkaügyi kapcsolattal” rendelkeztek (munkaügyi ellenőrzés), illetve
  • ha az adóévet megelőző évben legalább az elvárt adó összege alapján fizettek adót.
RODIN Konferenciák

Nézzünk egy 2008. évi példát!

A 10%-os társasági adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6% adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-os adómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. Ezen kívül a lekötött tartalék felhasználásának jogcímét és időtartamát is meghatározták.

Példánkban, ha az adóalap 2008-ban 10 millió forint – és teljesül a 10%-os adókulcs alkalmazásának minden feltétele -, akkor 600 ezer forintot kell lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött tartalékot a lekötés adóévét (példánkban 2008) követő négy adóévben kell felhasználni. A felhasználási cél függ attól, hogy a 6%-os adókulcsban érvényesített kedvezményt az adózó milyen támogatásnak tekinti a közösségi előírások szerint:

  • a de minimis támogatásnak tekintett kedvezmény felhasználható beruházásra (meghatározott kivételekkel), pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hiteltörlesztésre, és meghatározott – 2007. december 31-étől alkalmazott – munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos személyi jellegű kifizetésre.
  • az 1857/2006/EK rendelet, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó Európai bizottsági rendelet alapján támogatásnak tekintett kedvezmény azonban kizárólag beruházásra (meghatározott kivételekkel) és beruházási célra felvett hiteltörlesztésre használható fel.

A lekötött tartalék akkor oldható fel adó- és késedelmi pótlék fizetése nélkül, ha a felhasználás a választott támogatásnak megfelelő, és megtörténik a negyedik adóév utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnésig (ha ez korábbi időpont).

A fel nem használt lekötött tartaléknak megfelelő összeget vissza kell fizetni, melynek régi szabályait a 19.§ (5) bekezdése tartalmazta (például 2008-ban és 2009-ben). Ez a törvényhely 2011 óta már nincs hatályban, pontosabban 2010. II. félévétől, de az előző években alkalmazott 10%-os adókulcsból eredő támogatás felhasználását továbbra is be kell tartani.

Váltás 2010-ben

A 2010-es adóév zűrös volt ebben a tekintetben is, mert az adóalapot féléves szinten kellett meghatározni a 10%-os kulcs alapjának változása miatt. A második félévre vonatkozó 10%-os társasági adó 2010 augusztusában került módosításra és július 1-től alkalmazható. Az előző félévvel ellentétben ez már nem választás eredménye, hanem ez a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig volt alkalmazható. Nem kell semmilyen egyéb kritériumnak megfelelni az alkalmazásához és nem kell a különbözetét nyilvántartani. Tehát a második félévtől a 10%-os adókulcshoz már nem tartozik lekötött tartalék és különböző felhasználási kritériumok.

Az állami adóhatóság az átfogó ellenőrzések során többször talál olyan vállalkozást, amely a 6%-os kedvezmény minden feltételét teljesítette, külön nyilvántartása szerint az előírt célra fordította az összeget, de elfelejtett lekötött tartalékot könyvelni. A szankció szempontjából problémát jelent, hogy a lekötött tartalékot nem lehet utólag megképezni a számviteli adatok önellenőrzésével ebben az estben, mert azzal nem teszünk eleget a kedvezményes kulcs alkalmazási feltételeinek. Emiatt viszont jogtalan volt az adott időszakra a 10%-os kulcs alkalmazása akkor is, ha az adóalap-csökkentés minden más feltételét betartottuk, és adóhiány keletkezik.

Ne feledjük, hogy a fejlesztési tartalékkal való társasági adóalap-csökkentéshez is lekötött tartalék képzése társul!


Kapcsolódó cikkek

2024. november 8.

Három gyermek vállalása után nem kell fizetni a munkáshitelt

Körülbelül 300 ezer fiatal jogosult a munkáshitelre, ami a szakképzésben tanulóknak szól, valamint azoknak a fiataloknak, akik érettségi után elhelyezkednek a munkaerőpiacon – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.

2024. november 8.

Parfümökre csapott le a NAV

Mintegy ötezer hamis parfümöt találtak egy budapesti távolkeleti boltban, az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2024. november 8.

Könyvelők, adószakértők: mire figyeljünk a továbbképzési év végén?

Közeledik az év vége, ami a könyvelő- és adószakemberek számára a továbbképzési év végét is jelenti. Aki még nem tette, annak a hátralévő hetekben szükséges megszerezni az előírt kreditpontokat ahhoz, hogy az éves továbbképzési kötelezettsége teljesítettnek minősüljön. A továbbképzési szabályok az elmúlt években nem változtak jelentősen, azonban így sem ritka, hogy akár évtizedes tapasztalat után is, figyelmetlenségből vagy tévedésből, nem sikerül a továbbképzési kötelezettséget maradéktalanul teljesíteni. A következőkben áttekintjük, milyen előírásoknak kell megfelelni a szakembereknek.