Távirányítóval manipulálták a tachográfot
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több cégnél adóhiányt állapított meg a NAV a 10%-os társasági adókulcs alkalmazása miatt, mert bár a társaságok minden feltételnek megfeleltek, nem helyezték az adókülönbözetet lekötött tartalékba a beszámolóban.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19.§-a értelmében, a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 19 százaléka, de a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig csak 10 százalék. Ezt sávos adózásnak is szokták nevezni, és régebben volt kisebb is ez az értékhatár.
A 2011-es teljes adóévtől lehetett először a 10%-os adókulcsot alkalmazni úgy, hogy ahhoz semmilyen külön feltétel nem kapcsolódott. A 19%-os adókulcsot 500.000.001 forint pozitív adóalaptól kell alkalmazni. A 2010. adóévben félévkor változtatták a társasági adót, ami megzavarta a szabályokat alkalmazókat.
Amikor átfogó adóellenőrzést tartanak egy cégnél, – ami meghatározott időközönként megtörténik, – akkor minden adónemet vizsgálat tárgyává tesznek, és vigyáznak arra, hogy azokat az éveket nézzék át, amelyek elévülése például már jövőre bekövetkezik. Ezért kerülnek mostanában reflektorfénybe a 2008., 2009., és 2010. évi társasági adóbevallások.
A sávos adókulcs alkalmazásának különböző előfeltételei voltak az egyes években, illetve az így kimutatott összeget „de minimis” támogatásnak tekintették. Így például csak akkor élhettek az adózók ezzel az adó-csökkentési lehetőséggel,
RODIN Konferenciák |
---|
|
Nézzünk egy 2008. évi példát!
A 10%-os társasági adókulcs alkalmazásának feltétele, hogy a 6% adómegtakarítást az adózó annak az adóévnek a beszámolójában, amelyben a 10%-os adómértéket alkalmazta, lekötött tartalékként mutassa ki. Ezen kívül a lekötött tartalék felhasználásának jogcímét és időtartamát is meghatározták.
Példánkban, ha az adóalap 2008-ban 10 millió forint – és teljesül a 10%-os adókulcs alkalmazásának minden feltétele -, akkor 600 ezer forintot kell lekötött tartalékként kimutatni. A lekötött tartalékot a lekötés adóévét (példánkban 2008) követő négy adóévben kell felhasználni. A felhasználási cél függ attól, hogy a 6%-os adókulcsban érvényesített kedvezményt az adózó milyen támogatásnak tekinti a közösségi előírások szerint:
A lekötött tartalék akkor oldható fel adó- és késedelmi pótlék fizetése nélkül, ha a felhasználás a választott támogatásnak megfelelő, és megtörténik a negyedik adóév utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnésig (ha ez korábbi időpont).
A fel nem használt lekötött tartaléknak megfelelő összeget vissza kell fizetni, melynek régi szabályait a 19.§ (5) bekezdése tartalmazta (például 2008-ban és 2009-ben). Ez a törvényhely 2011 óta már nincs hatályban, pontosabban 2010. II. félévétől, de az előző években alkalmazott 10%-os adókulcsból eredő támogatás felhasználását továbbra is be kell tartani.
Váltás 2010-ben
A 2010-es adóév zűrös volt ebben a tekintetben is, mert az adóalapot féléves szinten kellett meghatározni a 10%-os kulcs alapjának változása miatt. A második félévre vonatkozó 10%-os társasági adó 2010 augusztusában került módosításra és július 1-től alkalmazható. Az előző félévvel ellentétben ez már nem választás eredménye, hanem ez a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig volt alkalmazható. Nem kell semmilyen egyéb kritériumnak megfelelni az alkalmazásához és nem kell a különbözetét nyilvántartani. Tehát a második félévtől a 10%-os adókulcshoz már nem tartozik lekötött tartalék és különböző felhasználási kritériumok.
Az állami adóhatóság az átfogó ellenőrzések során többször talál olyan vállalkozást, amely a 6%-os kedvezmény minden feltételét teljesítette, külön nyilvántartása szerint az előírt célra fordította az összeget, de elfelejtett lekötött tartalékot könyvelni. A szankció szempontjából problémát jelent, hogy a lekötött tartalékot nem lehet utólag megképezni a számviteli adatok önellenőrzésével ebben az estben, mert azzal nem teszünk eleget a kedvezményes kulcs alkalmazási feltételeinek. Emiatt viszont jogtalan volt az adott időszakra a 10%-os kulcs alkalmazása akkor is, ha az adóalap-csökkentés minden más feltételét betartottuk, és adóhiány keletkezik.
Ne feledjük, hogy a fejlesztési tartalékkal való társasági adóalap-csökkentéshez is lekötött tartalék képzése társul!
A NAV pénzügyőrei néhány óra alatt két olyan teherautót is ellenőriztek, amelyekben a sofőrök távirányítóval manipulálták a menetíró készülékek adatait.
Amikor egy olyan ország áfa-rendszeréről szólunk, amelynek egyik legfontosabb bevételi forrása az idegenforgalom, akkor mindenféleképpen ki kell térni a külföldieknek járó adó-visszatérítés működésére.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!