Adókedvezményt kapnak az államadósságot csökkentő cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2011. évi LVII. törvény szabályozza az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezményeket. Adókedvezményt cégként és magánszemélyként egyaránt realizálhatunk, ha befizetünk az Alapba. Az Adó szaklap 2011/10-11. számában megjelent cikkből megismerhetjük az adókedvezményeket.

Társaságok kedvezményei

Az alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege az adózó társaságiadó-alapjának megállapítása során elismert költségnek, ráfordításnak minősül.

A társaságiadó-alap kedvezményének érvényesítéséhez az adózónak a számlavezető hitelintézetétől nem kell külön igazolással rendelkeznie.

Evaalanyok kedvezménye

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben az alap részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege.

Az evaalap-kedvezmény érvényesítéséhez az adózónak a számlavezető hitelintézetétől nem kell külön igazolással rendelkeznie.

Az ekho alanyainak kedvezménye

A közteherviselési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint teljesítő magánszemély az alapba az adóévben befizetett összeg után – a befizetést igazoló bizonylat alapján – az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) alapjából levonva kedvezményt vehet igénybe.

A magánszemély az általa az alapba teljesített befizetés után általános esetben (amikor az ekhoalap után 15 százalékos mértékű ekhót fizet) a befizetés összegének 63,3 százalékával csökkentheti az ekho alapját. Egyéb esetben az ekho alapja csökkenthető a befizetett összeg:

  • 85,6 százalékával azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után a magánszemélyt 11,1 százalékos mértékű ekho terheli,
  • 100 százalékával azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után a magánszemélyt 9,5 százalékos mértékű ekho terheli.

Az ekho szerint adózó számára is biztosított, hogy amennyiben az alap javára az adóévben befizetett összeg meghaladja a magánszemélyt terhelő 2011. évi ekho alapját, a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további – legfeljebb négy – adóév ekhoalapja terhére érvényesíthető az előzőekben ismertetett arányoknak megfelelően.

Ekho esetében is érvényes az a szabály, hogy az adóalap-kedvezmény az alap javára történő befizetés azon része után vehető igénybe, amely után a magánszemély a törvény rendelkezése szerint más kedvezményt nem érvényesít.
Nem élhet a munkáltatói adómegállapítás, az adóhatósági közreműködéssel történő egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat lehetőségével a magánszemély, ha az alap számára befizetett összeg után adóalap-kedvezményt kíván igénybe venni. Ha a magánszemély élni kíván az alapnak befizetett összeg után igénybe vehető adóalap-kedvezménnyel, akkor adóbevallását adóhatósági közreműködés nélkül kell megtennie.

Lucz Zoltánné cikkében részletesen olvashatunk a magánszemélyek szja-kedvezményéről és az „egyszázalékos” kedvezményről is, ugyanis a személyi jövedelemadó 1 százalékát az államadósság csökkentésére is felajánlhatjuk majd. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/10-11. számában jelent meg.

Forrás: Adó szaklap 2011/10-11


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.