Adókönnyítésekről és kétéves munkaidőkeretről döntött az Országgyűlés Koronavírus Veszélyhelyzet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Számos, veszélyhelyzetben elfogadott adókönnyítés emelkedett törvényerőre az Országgyűlés keddi ülésnapján, így például egész évben nem kell idegenforgalmi adót és turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni. A képviselők elfogadták a kétéves munkaidőkeret intézményét, és jöhetnek a különleges gazdasági övezetek is.
Számos, a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletet emel törvényi szintre és tart hatályban „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről” címet viselő salátatörvény, amelyet kedd délután fogadott el az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 nem ellenében, és három tartózkodás mellett .
Késhet az adóbevallás
A kormány a társasági adóban, kisvállalati adóban, energiaellátók jövedelemadójában, innovációs járulékban lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adómegfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődőadóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre állóbevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni. Most ez emelkedik törvényerőre, változatlan tartalommal – derül ki a részletes indokolásból. A jogszabály szerint pontosan ugyanez a helyzet a helyi iparűzési adó esetén is.
Törvénybe kerülnek a kedvezményezett ágazatok adókedvezményei
A jogszabály biztosítja a 61/2020 (III.23.) kormányrendeletben foglalt kedvező adó- és járulékfizetési rendelkezések továbbélését. E szerint a kedvezményezett ágazatba tartozó kifizetők (listájuk itt található) mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól. A kedvezményezett ágazatba tartozó munkáltatók által foglalkoztatottak esetében kedvező járulékfizetési szabály irányadó, e szerint csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, ezt is legfeljebb 7710 forintig.
E rendelkezéseket az egyéni és a Tbj. szerinti társas vállalkozó is alkalmazhatja a saját maga után fizetendő adó és járulék tekintetében. A kisadózó vállalkozás, amely külön nevesített, kedvezményezett tevékenységet folytat (a lista itt olvasható) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. Azon rendelkezés is tovább él, amely szerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg pótlékmentesen. A meghatározott főtevékenységet folytató kisvállalati adóalany a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalatiadó-alapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
Idén nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást és idegenforgalmi adót fizetni
A kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében 2020. március 1. és 2020. június 30. között felfüggesztette a turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget. Most ez a rendelkezés törvényi szinten jelenik meg, másfelől pedig meg is hosszabbítja 2020. december 31-ig. Ennek alapján ez év végéig az egyébként hozzájárulásra kötelezettet nem terheli hozzájárulási kötelezettség, a kötelezettségét nem kell megállapítania, bevallania és az ezen időszakra jutó hozzájárulást nem kell megfizetnie.
A kormány veszélyhelyzeti kormányrendelettel 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig felfüggesztette az idegenforgalmi adókötelezettséget – ez is törvényi szintre emelkedik. Ennek megfelelően az idegenforgalmi adó alanyának (a vendégnek) nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, az adó beszedőjének (a szállásadónak) pedig nem kell az adót beszednie, megfizetnie, azonban a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallania az adóhatósághoz, kivéve, ha annak összege nulla, mert ekkor bevallási kötelezettség sem terheli.
SZÉP Kártya: törvényben az emelt összegek
A veszélyhelyzeti kormányrendelettel összhangban 2020-ra magasabb összegeket lehet kedvező adózás mellett a SZÉP Kártya egyes alszámláira elhelyezni és ezzel egyidejűleg az éves rekreációs keretösszeg is emelkedik: költségvetési intézmények esetében 200 ezer forintról 400 ezer forintra, más kifizetők esetében 450 ezerről 800 ezer forintra. További kedvező változás, hogy 2020. június 30-ig a SZÉP Kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Késhet a beszámoló
A kormány a 140/2020. (IV. 21.) veszélyhelyzeti kormányrendeletében a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékes számviteli törvény szerinti beszámolási kötelezettségek teljesítésének határidejét 2020. szeptember 30-ig meghosszabbította. Most ez szintén törvényi szintre emelkedik.
A törvény rendelkezik arról is, hogy az adózói minősítési eljárás során az adózókat ne érje hátrány a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözet, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárások, továbbá a nettó adótartozásra, illetve a pozitív adóteljesítményre vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt.
Késhet a pénztárgépek és az automaták felülvizsgálata
A pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje meghosszabbodik abban az esetben, ha az a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le. A felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automatafelügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje meghosszabbodik abban az esetben, ha az a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le. A felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
Jön a kétéves munkaidőkeret
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkáltató kérelmére engedélyezheti, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos új munkahelyteremő beruházások esetén a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak legfeljebb huszonnégy hónap legyen. Azokban az esetekben, ahol új munkahelyeket teremtő beruházás esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterengedélyével két évre terjedő munkaidőkeret került elrendelésre, ott a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával kvázi tudomásul veszi, hogy számára a munkáltató a munkaidőt huszonnégy hónap alapulvételével is meghatározhatja – olvasható a törvényjavaslat részletes indokolásában.
Zöld lámpa a különleges gazdasági övezeteknek
Az 5 milliárd forint feletti, különleges gazdasági övezetben megvalósuló beruházások területén a települési önkormányzat feladat- és hatásköreinek döntő részét a megyei önkormányzat látja el. Ezeken a területeken helyi adót is a megyei önkormányzat vet ki, és a testület rendelkezik az adóbevételekkel. A törvényjavaslat Budapestre nem vonatkozik
A kormány törvényjavaslata, amelyet szintén kedden fogadott el Országgyűlés, lehetővé teszi különleges gazdasági övezetek létrehozását.
A különleges gazdasági övezetek olyan területek, ahol speciális szabályok segítik a nagyberuházások gyors és hatékony megvalósítását, a térség infrastrukturális fejlesztését. A kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért igazságosabb, ha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak – írták.
A beruházások ösztönzése mellett a törvény arányosabb forráselosztást tesz lehetővé a megyéken belül. A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra és az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól – írta közleményében korábban a Miniszterelnökség.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat részletes indokolása szerint „a különleges gazdasági övezet kijelölését követően a települési önkormányzat feladat- és hatásköreit, –az anyakönyvi feladatok kivételével – a megyei önkormányzat látja el, illetve gyakorolja, amelyet elláthat a települési önkormányzat útján, megállapodással is”.
Az elfogadott törvényjavaslat helyi adómegállapítási jogosultságot hoz létre a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzatnál, és rögzíti, hogy a helyi adó az azt megállapító önkormányzat bevétele.
A megyei önkormányzat által a különleges gazdasági övezetre bevezetett adókhoz kapcsolódó adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, amely fő szabály szerint az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó szabályokat alkalmazza.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a megyei önkormányzatnak nem lesz jogosultsága települési adót bevezetni.
