Kérdések és válaszok a foglalkoztatókat, önfoglalkoztatókat érintő kedvezményszabályokról Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben megjelent közteher-mentességek és kedvezmények kapcsán számos gyakorlati kérdés merült fel, amelyek a tevékenységi körre és a tényleges főtevékenységre vonatkoznak. Ezekből gyűjtöttünk össze néhányat, amit szakértőnk, Kiss Zoltán, a Pénzügyminisztérium Személyi Jövedelemadó és Járulékszabályozási Osztályának osztályvezetője válaszolt meg.

  1. A 61/2020. Korm. rendelet biztosította kedvező adó- és járulékfizetési szabályokat, a vendéglátóipari tevékenységet végző társasággal szerződéses kapcsolatban álló munkaerő-kölcsönző társaság is igénybe tudja-e venni, annak ellenére, hogy főtevékenysége nem vendéglátóipari tevékenység, hanem munkaerő-kölcsönzés?

Egy vállalkozásnak egyetlen fő tevékenysége lehet, az, amelyből a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység is csak abban az esetben minősül a 61/2020. Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri a 30 százalékot. Tekintettel arra, hogy a 61/2020. Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésében nincs felsorolva a munkaerő-kölcsönzés tevékenység (TEÁOR 7820), és figyelembe véve azt, hogy ezen cégek esetében a munkaerő-kölcsönzés minősül a főtevékenységnek, így a munkaerő-kölcsönző cégek nem érvényesíthetik a 61/2020. Korm. rendelet szerinti kedvező rendelkezéseket, függetlenül attól, hogy a munkavállalóit olyan vállalkozásokhoz közvetítik ki, amelyek a kedvezményezett ágazatokba tartoznak.

Megjegyzést érdemel, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében főszabály szerint a kölcsönbeadó minősül társadalombiztosítási értelemben foglalkoztatónak és a szociális hozzájárulási adó alanya is a kölcsönbeadó [Tbj. 4. § 1. pont 7. alpont, Szocho tv. 3. § (7) bekezdés]. Ennek oka, hogy a kikölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval áll munkaviszonyban, a kölcsönbevevő és a kikölcsönzött munkavállaló között nem jön létre munkaviszony. Így a munkaerő-kölcsönző cégektől kikölcsönzött munkavállalók vonatkozásában a kölcsönbevevő sem érvényesítheti a 61/2020. Korm. rendelet szerinti kedvező rendelkezéseket.

  1. Egy vállalkozásnak a 61/2020. Korm. rendelet 1. § (11) bekezdés szerinti hat hónapos időszakban borászati tevékenységéből származott a legnagyobb bevétele, 49 százalék. A tevékenységhez kapcsolódó TEÁOR-szám nem szerepel a (10) bekezdés szerinti kedvezményezett tevékenységi körben, a vállalkozásnak ugyanakkor volt szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből 40 százalék bevétele. A tevékenység megfelel a kormányrendeletnek és a százalékos mérték is meghaladja a 30 százalékot. Emellett volt még a vállalkozásnak vendéglátásból – amely szintén a (10) bekezdés szerinti kedvezményezett tevékenységi körnek minősülő tevékenység – 11 százalék bevétele. A példa kapcsán kérdésként merült fel, hogy mi határozza meg a 61/2020. Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése alapján a jogosultságot, vagyis

– a legnagyobb bevételképző tevékenység, ami példánkban a borászati tevékenység, így ebben az esetben a vállalkozásra nem vonatkozik a kormányrendelet;

– ha van olyan megfelelő tevékenységi köre, amiből egyedüliként 30 százalék bevétele származott, így fenti esetben a szálláshelyfoglalási tevékenysége miatt a 61/2020. Korm. rendelet hatálya alá esik; vagy

– az összes, a kormányrendeletben feltüntetett tevékenysége alapján kalkulált bevételei akár egybeszámítva is, ha meghaladják a 30 százalékos mértéket, ha a 61/2020. Korm. rendeletben kedvezményezettként megjelölt tevékenységi körök hatálya alá esnek a tevékenységek, esetünkben turisztikai bevételeket kiadva.

Egy vállalkozásnak egyetlen fő tevékenysége lehet, az, amelyből a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység is csak abban az esetben minősül a 61/2020. Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri a 30 százalékot. A példa szerinti esetben tehát a borászatból származott a megelőző hat hónapban a vállalkozás bevételének 49 százaléka, ez a vállalkozás tényleges főtevékenysége, így az a 61/2020. Korm. rendelet szerinti kedvezménnyel nem élhet.

  1. Online kiadók esetében, bár a tevékenységük a rendeletben is hivatkozott napilapkiadás (TEÁOR 58.13.), a bevételük alapvetően nem a kiadvány, hanem a kiadvány hirdetési felületeinek értékesítéséből származik (hiszen az online tartalmak elenyésző százaléka érhető csak el fizetés ellenében). Tekinthető-e ezáltal a hirdetési felületek értékesítéséből származó bevétel a napilapkiadásból származó bevételnek, és ez által élhetnek-e az online kiadványok üzemeltetői a rendeletben biztosított kedvezménnyel? Helyes-e az az értelmezés, ha döntően tartalom-előállításból, illetve annak származtatott bevételeiből (pl. hirdetés) élő, kiadói tevékenységet végző piaci szereplők a kormányrendeletet annak 1. § (11) bekezdése alapján magukra érvényesíthetőnek tekintik?

A 61/2020. Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése szerint tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. A hirdetési bevétel annak a tevékenységnek a bevételéhez számítandó, amely azt generálja, vagy amelyben az megjelenik, illetve amihez kapcsolódóan megjelenik, így a kiadók esetében a napilapkiadásból származó bevételükhöz hozzá lehet számítani az ezen hirdetési felület értékesítéséből származó bevételt is.

  1. Ha egy adózó több olyan tevékenységet is folytat, amelyek TEÁOR- és TESZOR-száma megfelel a 61/2020. Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése szerinti rendelkezésnek, akkor a 61/2020. Korm. rendelet által biztosított kedvezmények alkalmazásához szükséges bevételi adatok összevonhatók-e?

Egy vállalkozásnak kizárólag egyetlen fő tevékenysége lehet, az, amelyből a legtöbb bevétele származik, így az egyes tevékenységekből származó bevételek nem vonhatóak össze annak érdekében, hogy a 61/2020. Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése szerinti tényleges főtevékenység kritériuma teljesüljön.

  1. Azok a szervezetek, amelyek bevételének jelentős része támogatásokból, például állami beruházási támogatásból származik, speciális helyzetben vannak abból a szempontból, hogy ezen bevételek nem egyértelműen felelnek meg a vonatkozó TEÁOR- és TESZOR-besorolásoknak, illetve ezen bevételek nem tekinthetőek a vállalkozási tevékenység bevételének.

Egy beruházási támogatás és a támogatásban részesülő szervezet tevékenysége között közvetlen vállalkozási tevékenységben megnyilvánuló kapcsolat nem áll fenn, vagyis a tényleges tevőleges vállalkozási tevékenységtől függetlenül állt ezen támogatási bevétel a támogatásban részesülő szervezet rendelkezésére, így a 61/2020. Korm. rendelet alapján az ezen beruházási támogatásból származó bevételt nem szükséges figyelembe vennie a 61/2020. Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónap bevételeinek számításánál.

  1. Mi a teendő a megelőző hat hónap bevételeinek számítása során jelentkező üzletág-átruházás során keletkező rendkívüli bevétellel?

Az üzletág-átruházás egy olyan speciális (egyszeri) tranzakció volt az érintett időszakban, amelynek eredménye a tényleges (tevőleges) vállalkozási tevékenységtől független volt, így a 61/2020. Korm. rendelet alapján az üzletág-átruházásból származó egyszeri bevételt nem szükséges figyelembe venni a 61/2020. Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónap bevételeinek számításánál. A többi vállalkozási bevételt a számításnál ugyanakkor figyelembe kell venni a 61/2020. Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.

Tetszett a cikk?

Olvassa el a folytatását az Adó szaklap 2020/7-es számában, ahol a szociális hozzájárulási adó kapcsán felmerült gyakori kérdésekre is választ talál. Belépek a Jogtárba >>

Nincs még Adó szaklap előfizetése? Itt megrendelheti >>

Forrás:

Kiss Zoltán: A foglalkoztatókat, önfoglalkoztatókat érintő kedvezményszabályok a koronavírus-járvány kapcsán (Adó szaklap 2020/7. szám, Személyi jövedelemadó rovat).



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.