Adómentes háztartási munka, végkielégítés utáni különadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megkezdte a parlament az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló javaslat vitáját. A tervezet egyik újdonsága, hogy az adózott jövedelemből fizetett háztartási munkás jövedelme után nem kell majd adót fizetni. A közszférában alkalmazottak esetében ellenben a rendszeres járandóságok kéthavi összegét meghaladó végkielégítés összegét 98 százalék adót és 27 százalék ehoval sújtaná a kormány. A bevezetésre váró új szabályokat rovatunkban több részletben ismertetjük.

A tervezet olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését, derül ki a szakmai indokolásból. A program három pillérre épül: az első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg. Ugyanakkor az intézkedéscsomag csak az első lépés a pénzügyi stabilitás, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a bürokrácia csökkentése és a gazdaság versenyképességének helyreállítása irányába, amelyet a kormány szándékai szerint további akciótervek és intézkedések fognak követni.

A kormány 29 pontos gazdasági akciótervének egyik célkitűzése az adózás alá nem vont kereset fogalmának bevezetése annak érdekében, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni. A háztartási munka ennek megfelelően adó- és járulékmentes lesz. A háztartási munka végzésére kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat. Fontos kiemelni, hogy amennyiben üzletszerűségre utaló körülmény merül fel (pl. egyéni vállalkozó irodájának takarítása), az nem tartozhat a háztartási munka körébe. A foglalkoztatót és a foglalkoztatottat megillető adó- és járulékmentesség feltétele ugyanakkor, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az APEH-hoz bejelentse az adóazonosító jelét, valamint a foglalkoztatott adóazonosító jelét és TAJ számát.

A bejelentési kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, telefonon a központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon, illetve a későbbiekben SMS-ben is teljesíthető majd. A bejelentés nyilvántartásba vételéért ugyanakkor alkalmazottanként havi 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetni. A regisztrációs díj független attól, hogy az adott hónapban melyik alkalmazott, hány napot dolgozott. A regisztrációs díjat postai úton, banki átutalással vagy az APEH kijelölt ügyfélszolgálatain bankkártyával lehet majd megfizetni. A bejelentés és a regisztrációs díj megfizetésének az elmulasztása ugyanakkor 100 000 forintos bírsággal járhat.

Különadó fizetési kötelezettséggel terhelik a közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyeket. A különadó alapja az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben fizetett egyes juttatásoknak a 60 napra számított rendszeres járandóságot meghaladó része lesz, amely után 98 százalékos különadót, a kifizetőnek pedig további 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.