Adóoptimalizálás és piaci manipuláció: 45 milliós bírságot osztott ki az MNB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre.

A hivatalból folytatott piacfelügyeleti eljárásban azt vizsgálták, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyleteivel sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó uniós rendelkezések. A bizonyítékok alapján az MNB megállapította: a magánszemély a vizsgált időszakban – állítása szerint – adóoptimalizálás céljából több alkalommal saját magával kötött jelentős értékű ügyleteket, azaz adott önkötést eredményező tőzsdei megbízásokat az érintett részvényekre. A kereskedése nyomán félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben a vizsgált értékpapírok forgalmáról, keresletéről.

Egy-egy napon az érintett részvényeknek a vizsgált napi teljes tőzsdei kereskedése túlnyomó többségét (esetenként több mint 30-40 százalékát) a szankcionált magánszemély ügyleteiben szereplő részvények adták. Bizonyos napokon a tranzakciókban szereplő részvények volumene azonos volt a napi összes kötésben szereplő részvénymennyiséggel, a jogsértő ügyletek értéke milliárdos nagyságrendű volt.

adóoptimalizálás

A jegybank rámutatott: a magánszemély ezen – azonos mennyiségre és nagyon hasonló árra vonatkozó – vételi és eladási ajánlatokat annyira rövid időn belül rögzítette a tőzsde kereskedési rendszerben, hogy valós ügyletkötési szándéka kizárható. Ez a tevékenység így alkalmas volt arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, likviditásáról.

Piaci manipulációt valósíthat meg valaki akkor is, ha az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak tekinthető gazdasági cél – így jelen esetben adókedvezmény vagy adómentesség megszerzése – vezeti. A piaci manipuláció ugyanakkor generálisan tilos, ahogy az is, hogy valaki – a saját, szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyletet kössön, ami a tőkepiac többi szereplőjét félrevezetheti a kereskedés valós volumenét vagy az árfolyamot illetően – írták.

A jegybank mindezek miatt megtiltotta az érintett magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, valamint 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság összegének megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy az adott értékpapírok többsége prémium tőzsdei kategóriába tartozik, a BUX és/vagy a BUMIX indexkosarakban szerepel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.